Kötelező-e az öröklés –

A köztudatban még mindig az az általános felfogás, hogy a gyermekek a szülőktől egyenlő arányban örökölnek, pedig sokszor előfordulhat olyan eset, amikor nem kívánunk örökölni.

 

 

Számos oka lehet annak, hogy nem – tisztességes" örökölni, hiszen a szülők életükben más módon már segítettek bennünket, míg testvérünket például nem. Az öröklési jog lehetőséget ad az öröklés elhárítására.

 

-Az elhárítási módok
Az elhárítás módjai a lemondás, a visszautasítás és a rendelkezés a megnyílt örökségről (átengedés), különbség közöttük a megtételük időpontját és joghatásukat illetően van. Az illetéktörvény a polgári jogi szabályokkal összhangban szabályozza az elhárítás illetékszabályait, abból az elvből kiindulva, hogy az öröklési illeték vagyonszerzési illeték, így akkor kell fizetni, ha öröklés után vagyont szerzünk.
Az öröklésről lemondani az örökhagyó életében, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehet, egészben vagy részben. A lemondás joghatása olyan, hogy a lemondó örökös az öröklésből kiesik a lemondással érintett vagyontárgy tekintetében. A lemondás lehet ingyenes vagy történhet ellenérték fejében, előbbi esetén illetéket nem kell fizetnie a lemondó gyermeknek, az öröklési illetéket ténylegesen testvére fizeti majd a szülők halálát követően. A visszterhes lemondás az ellenérték alapulvételével ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget von maga után, hiszen egy majdan ingyenesen megszerezhető vagyon ellenértékét kapja meg. A lemondással tehát még az örökhagyók életében rendezhetőek az öröklési viszonyok, mely a szülők számára megnyugtató megoldást.
Az örökséget visszautasítani a örökhagyó halála után lehet, az örökös egyoldalú nyilatkozatával. A visszautasítás a visszautasító leszármazóira nem terjed ki, tehát az örökhagyó unokája még örökölhet. A visszautasítás azt jelenti, hogy a visszautasító nem kíván örökölni, mintegy kiesik az öröklésből. Gondoljunk például arra az esetre, amikor a hagyaték tárgyai kizárólag termőföldek, többen vagyunk örökösök, és rajtunk kívül mindenki földműveléssel foglalkozik. Részünkről életszerűtlen lenne az öröklés, azt tehát visszautasítással háríthatjuk el. Visszautasítani általában csak az egész hagyatékot lehet. Öröklési illeték megfizetésének nincs helye (visszautasítani ellenérték fejében nem lehet), hiszen az örökös nem szerez vagyont.

– Átengedés
Az örökösnek a hagyatéki tárgyaláson módja van rendelkezni a rá eső örökségről vagy annak egy részéről – ezt nevezzük átengedésnek, mely illetékjogi fogalom, a polgári törvénykönyvben ilyen formában nem található meg. Az illetékjog szerint átengedni lehet ingyenesen és visszterhesen, de csak más örökösnek, tehát olyan személynek, aki az örökhagyónak törvény szerint vagy végrendelet alapján egyébként is örököse. Ingyenes átengedés esetén az eljáró közjegyző ajándék jogcímén adja át az átengedett vagyontárgyat, a megszerző más örökös fizet egyedül öröklési illetéket, de úgy, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna. Visszterhes átengedés esetén a jogcím vétel, az átengedő terhére öröklési, a vagyont megszerző terhére visszterhes vagyonátruházási illeték állapítandó meg. A visszautasítás és az átengedés közötti különbséget az adja, hogy míg a visszautasításnál a visszautasító helyébe leszármazói lépnek, addig az átengedés meghatározott más örökös javára történik. Ha például valamilyen okból nem tudtuk az örökhagyó életében lerendezni a lemondást, tehát már csak a hagyaték megnyílta után van módunk testvérünknek kompenzációt adni a korábbi ajándék miatt, átengedéssel – amennyiben ingyenesen tesszük – illetékfizetési kötelezettség nélkül – állíthatjuk helyre a nyilvánvalóan a szüleink által is megkívánt igazságos állapotot.
Valamennyi példánk alkalmazására egyébként nagyszülői hagyatéknál is lehetőség van.

– Az egyezség
Ha az örökhagyó után több örökös örököl, közösen illeti meg őket a hagyatéki vagyon, létrejön az örököstársak közössége. E tulajdonközösség a hagyatéki osztállyal szűnhet meg, amikor is az osztályos egyezség alapján mindegyik örökös a neki jutott örökrész után fizeti az öröklési illetéket. A hagyatéki osztályos egyezségnek az a lényege, hogy az örökösök az általuk kívánt tulajdonviszonyokat a hagyatéki tárgyaláson létre tudják hozni, s nincs szükség a hagyaték átadását követően újabb jogügylet, például csereszerződés megkötésére, és ezzel újabb illetékfizetési kötelezettség teljesítésére.

Lemondás
A szülőknek egy lakásuk és két gyermekük van, a lakásban eredendően a család együtt lakott. A szülők az egyik gyermeküket takarékbetét ajándékozásával segítették lakáshoz. A szülők halála után a lakásingatlant a két gyermek örökölné egyenlő arányban, az igazságosság azonban azt kívánná, hogy ugyanannyi jusson mindkét gyermeknek a szülői vagyonból. A megajándékozott gyermeknek tehát lehetősége van arra, hogy még a szülők életében lemondjon az öröklésről a testvére javára. Amennyiben ezt ingyen teszi – márpedig a leírt körülményekből ez következik – , illetéket nem kell fizetnie, ha mégis, a lemondás ellenérték fejében történik, ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége áll fenn.

Osztályos egyezség
Az örökhagyónak 24 millió forint értékű hagyatéki vagyona és 3 gyermeke, mint törvényes örököse van. A vagyon 6 millió forint értékű lakótelekből, 10 millió forintos lakásból, és 8 millió forint értékű üdülőből áll.
Az örökösöket fejenként 8 millió forint értékű örökrész illetné meg, ők azonban egyezséget kötnek úgy, hogy mindhárman egy-egy vagyontárgyat szereznek meg. Így kívánságuk szerint köztük közös tulajdon nem jön létre a hagyatéki vagyon egyetlen tárgyán sem.
A 10 millió forintos lakást szerző örökös 2 millió forinttal többet kapott, s ha ezért ellenértéket nem kért, mindenki az után a vagyon után fizet öröklési illetéket, amit kapott. Ha kért és kapott, akkor a többletet szerző ezen rész után visszterhes vagyonátruházási, míg az átadó öröklési illetéket fizet.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop