Naponta érkezik panasz a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez az új építésű társasházak vásárlóitól. dr. Geri István főigazgató szerint nem elsősorban a piacon kapható építési termékek minősége, sokkal inkább a beépítés mikéntje kifogásolható. Érdemes tudni, hogy a beruházó által átadott új építésű lakásokra 3 éves jótállás vonatkozik. Amikor az ember lakást vásárol, számos szempontot sorra vesz a vásárlásnál. A méret, a szobák száma és kialakítása, az elhelyezkedés, és persze nem utolsósorban az ár a szempont a választásnál. Kevesen ügyelnek azonban a minőségre, holott ez az egyik legfontosabb akkor, amikor évekre, évtizedekre szóló otthonát választja ki a család.
Minőségi építőanyagok – minőségtanúsítvány
Kulcsfontosságú tényező a minőség szempontjából az, hogy milyen építőanyagokat építenek be az épületbe. Éppen ezért nem mindegy az sem, hogy mennyire megbízható minőségű és kifogástalan építőanyagok kaphatók a különféle üzletekben vagy telepeken.
A termékforgalmazásnak rendkívül szigorú szabályai vannak, ám az ezzel kapcsolatos teendőket, a szabályozásban rögzített feltételeket nem minden esetben tartják be a gyártók és a forgalmazók – hívta fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója. dr. Geri István elmondta: az Európai Unióban rendkívül fontos, hogy az előírtaknak megfelelő legyen az építőanyagok biztonsága, s ez követelmény a ma már a tagországok közé tartozó Magyarországon is.
A fogyasztók azonban kellő ismeretek hiányában nem képesek maradéktalanul meggyőződni arról, hogy megfelelő-e az adott termék, ezért ezt a hatóságoknak, köztük mindenekelőtt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek kell megtennie. S ez meg is történik. A fogyasztóvédők időről időre ellenőrzik a forgalomban lévő termékeket. Tavaly például egy hasonló akció során derült fény arra, hogy az import cement krómtartalma magasabb volt az előírásnál.
Az építési célú termékek esetén kétféleképpen igazolható, hogy az adott anyag minden szempontból teljesíteni tudja a minőségi követelményeket. Az unió valamennyi tagországában hatályos harmonizált szabványoknak megfelelő terméket olyan tanúsítással látják el, amely igazolja, hogy nem csak a gyártó országban, hanem szerte a huszonöt tagú közösségben forgalmazható az adott termék. A szigorú követelmények megvizsgálását követően a gyártók CE jelöléssel látják el azokat az építőanyagokat, amelyek nem kifogásolhatóak. Aki tehát ezt a jelölést látja az üzletek polcain sorakozó tégla, cement csomagolásán, az joggal feltételezheti, hogy biztonságos darabot szemelt ki magának, s a későbbiekben sem lesz gondja a megvásárolt termékkel. Ez egyfelől üzenet tehát a fogyasztónak, de jelzés a piacfelügyeletnek is, hiszen a hatóság munkatársai által is elfogadott tanúsítása ez annak, hogy az építőipari terméket a gyártó bevizsgáltatta, s az biztonságosnak találtatott. Ezt a gyártó ellenőrizteti, vagy maga végzi el a kontrollt, s ez alapján állítja ki a szükséges dokumentumokat.
Ellenőrizzük a dokumentumokat!
Gondolni kell azonban arra, hogy amennyiben egy terméket beépítenek, és azzal később gondok adódnak, az nem feltétlenül az adott áru hibája. Könnyen lehet, hogy az anyag kifogástalan minőségű volt, ám a beépítés módja hagy kívánnivalót maga után.
Tipikus problémaként említette dr. Geri István, hogy amikor a lakó csupán azt érzékeli, szökik a hőenergia, elsőre tíz ember közül kilenc azt feltételezi, hogy ezért a nyílászáró minősége okolható. Ám nem egyértelmű, hogy ennek oka gyártási hiba-e, vagy mindez a kivitelezés elégtelenségéből adódik. Mindenesetre még a beépítés előtt érdemes ellenőrizni, milyen hőátbocsátási tényezőt adott meg a tervező.
ADÁSVÉTELI SZERZőDÉS. Ajánlott gondot fordítani arra is, hogy mi foglaltatik az adásvételi szerződésben. Ebben ugyanis nemcsak a lakás paramétereiről kell szót ejteni, hanem az eladó számos kérdésben szavatosságot kell hogy vállaljon az általa épített lakással kapcsolatosan. Köteles a beruházó – de a használt lakás értékesítője is – tájékoztatni a vevőt minden olyan hibáról, amelyről tudomása van, és amely a vásárló számára fontos lehet. Hogy mi tartozik ide, arról nem az eladó jogosult dönteni, hanem minden olyan tényezőről informálnia kell a vásárlót, amely a későbbiekben hiba forrása lehet.
Mindenképpen rögzíteni kell az adásvételi szerződésben a tulajdonviszonyokat, a többi között a telek és a felépítmény arányát. Sőt, a fizetési ütemezés sem elhanyagolható: a vevő ragaszkodjon ahhoz, hogy az utolsó részlet határideje a lakás alapos átvizsgálása és a műszaki átadás-átvétel időpontja után legyen, hogy elégtelen teljesítés esetén visszatarthassa azt – ajánlotta dr. Geri István.
JÓTÁLLÁSI JEGY, KEZELÉSI ÚTMUTATÓ. Tanácsos az új lakás átvételekor jótállási jegyet és használati, kezelési útmutatót kérni az ingatlanhoz. Ami egy egyszerűbb háztartási kisgép, például egy mikrohullámú berendezés vagy mondjuk egy hűtő esetén mindenki számára magától értetődő, az a legtöbbeknek eszükbe sem jut, ha leendő otthonukról van szó – mondta a főigazgató, hozzátéve: egy lakásról éppúgy ki lehet állítani hasonló tájékoztató dokumentumot, s akad cég, amelyik meg is teszi, ám egyelőre ez meglehetősen ritka. Pedig ebből az útmutatóból a tulajdonos kiolvashatja a többi között azt, melyik fal hogyan terhelhető, milyen technológiával lehet oda felfüggeszteni valamit, hogyan kell szellőztetni a lakás átvételét következő időszakban. Ez egyébként is rendkívül fontos információ, hiszen a lakás kiszáradása megakadályozza az esetleges penészesedést. Ennek elkerülése érdekében gyakran kell szellőztetni a fürdőszobát. Mindig szem előtt kell tartani azt, hogy az első pillanatra kicsinek tűnő probléma is okozhat óriási bosszúságot a későbbiekben.
Ellenőrizzük az építkezést!
Nincs könnyű helyzetben az új lakás vevője azért sem, mert mindaddig, amíg nem készül el otthona, valójában egy fiktív lakással rendelkezik. Így tehát hiába írta alá az adásvételi szerződést és fizette ki a vételár nagy részét vagy akár egészét, a minőségi kifogásait rendkívül furcsa jogviszonyban teheti meg. Addig ugyanis ő hivatalosan nem tulajdonosa a lakásnak, amíg az használati engedéllyel bizonyíthatóan nem létezik, elvileg tehát nem tudja érvényesíteni érdekeit. Persze tagadhatatlan, hogy övé lesz a tulajdon, ám akkor már bizonyos kérdésekben késő lesz, a hibákat nem veszi észre időben.
Éppen ezért a főigazgató azt tanácsolja, hogy a tervezés vagy építkezés fázisában adásvételi szerződést kötők fogadjanak fel egy műszaki szakembert, aki időnként kimegy a helyszínre, és ellenőrzi, hogy miként halad a munka, mi történik az adott fázisban, s az várhatóan garantálja-e a megfelelő minőséget.
Kérdés lehet például, hogy azt a minőséget építik-e be a kivitelezők, amit vállaltak. Igaz, a legtöbb beruházó nem nézi jó szemmel, ha számára ismeretlen szakértők jelennek meg az építkezéseken, s több beruházó nem is engedi be területére, ám érdemes megpróbálni ezt.
Jótállás érvényesítése
Az új lakások építtetőinek hároméves jótállást kell vállalniuk az átadott ingatlanra, beleértve abba minden olyan eszközt, berendezést vagy készüléket, amelyet a lakással együtt adtak át. Ha tehát a tűzhely része volt a lakásnak a műszaki átadás-átvétel pillanatában, akkor arra a fejlesztőnek akkor is három évig kell biztosítania a jótállást, ha közte és a szállító között ezzel ellentétes értelmű megállapodás köttetett.
Hasonlóképpen igaz ez más berendezésre, például a szagelszívóra vagy akár a mosogatógépre, sőt még a beépített bútorokra is. Vita forrása lehet eladó és vevő között, hogy az előszerződés, a végszerződés vagy az átadás-átvétel időpontjától él a garancia. Ez azonban jogilag nem kérdés: a lakás használatbavételétől ketyeg az óra.
A jótállás érvényesítéséhez tudni kell, hogy mindig azzal áll a vevő szerződéses jogviszonyban, akitől a lakást vette, pontosabban aki az adásvételi szerződést rajta kívül aláírta. Ezt azért fontos leszögezni, mert előfordul, hogy a beruházók egy teljes listát adnak a vevőnek arról, hogy milyen hiba esetén kit kell felkeresniük. A vásárlók pedig követik az útmutatást, holott ez nem az ő dolguk lenne. ők ugyanis joggal várják el az eladótól, hogy az általa kötelezően biztosítandó jótállásért helyt álljanak, azaz a problémát az erről szóló jogszabály értelmében elegendő az értékesítőnek jelezni, aki köteles gondoskodni annak megoldásáról. Akadt rá példa, hogy egy társasházban egy év elmúltával tönkrement a lift, s a beruházó a gyártóhoz küldte a lakóközösséget, mondván: akitől ők beszerezték a berendezést, ennyi időre vállalt jótállást. Ám a lakóközösségre ez a megállapodás nem tartozik, hiszen ez esetben is három évig kell jótállást vállalnia a beruházónak, így ezt végül a cég intézte el, s természetesen a lakóknak ez egy forintjukba sem került. Ha azonban betartják az építtető által ajánlott utat, a gyártói garancia letelte miatt kifizettették volna velük az árat.
Az újonnan épült lakások esetén különösen nehézkes a jótállás érvényesítése a közös területekre vonatkozóan. Annál is inkább, mert a tulajdonosok nem ismerik egymást, nem létezik a lakók közössége, holott nyilvánvaló: együttes erővel, közösen fellépve biztosan eredményesebben érik el céljukat. Ráadásul a lakók általában nem foglalkoznak birtokbavételkor, illetve azt megelőzően az osztatlan közös tulajdonban lévő területekkel, mindenki el van foglalva saját leendő otthonával, azt ellenőrzi, abban igyekszik a lehető legtöbb dologra ügyelni. Holott egy-egy tetőbeázás vagy más hiba az egész házat terheli, s mind anyagilag kedvezőtlen, mind a teendők számát gyarapítja a későbbiekben, ha idejében foglalkoznak vele.
Alapterület-számítás
Már a lakás kiválasztásakor utána kell járni annak, hogy mekkora a kiszemelt ingatlan alapterülete. A fogyasztóknak gyakorta hátrányt okoz, sok esetben azonban csak utólag veszik észre, hogy miként számolja a beruházó a lakás alapterületét. A lakáselválasztó falakat ugyanis számos esetben éppúgy az értékesítendő terület részének tekintik, méghozzá úgy, hogy felét az egyik, felét a másik lakás alapterületébe kalkulálják bele. Ez pedig egy 80 négyzetméteres lakásnál akár fél-egy négyzetméter kiesést jelenthet, azaz ennek árát nem hasznos, és valójában nem is a lakáshoz tartozó területért tette le az asztalra a tulajdonos.
A társasházak lakásainak vevői nyilvánvalóan nem kapnak pontos és részletes leírást a beépített anyagok minőségéről, már csak azért sem, mert a beruházó azt vállalata az adásvételi szerződésben, hogy a lakást a megállapodás szerinti állapotban és minőségben átadja. Az tehát, hogy ennek körülményeit miként teremti meg, kizárólag az ő feladata és felelőssége. Ez azonban nem mentesíti a társaságot attól, hogy rendelkezzenek a beépített anyagokra vonatkozó megfelelőségi igazolásokkal.
Eljárás vita esetén
Érdemes tudni, hogy a lakásvásárló és a beruházó között létrejött adásvételi dokumentum voltaképpen egy fogyasztói szerződés, s mint ilyen, a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozik.
Amennyiben tehát vitás helyzet adódik, s nem képesek rendezni egymással ügyeiket a felek, akkor a vásárló bírósághoz fordulhat, és peres úton szerezhet érvényt igazának. Előbb azonban mindenképpen érdemes a békéltető testületet felkeresnie, amelyet sokan „választott bíróságnak” neveznek annak ellenére, hogy nem egészen erről van szó. Annyiban nem téved az elnevezés, hogy ez valóban egy olyan testület, amelyet a bírósági procedúra helyettesítése érdekében bíznak meg az ügy rendezésével az érintettek, ám ez másként működik.
Előnye, hogy a bírósági eljáráshoz képest rendkívül gyorsan döntés születik. Békéltető testület egyébként minden megyében és a fővárosban működik.
Hozzászólások