Akkor szivattyúzunk egy kis hőt!

Akkor szivattyúzunk egy kis hőt!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hogy is van ez? Miért is éri meg? Pár perc böngészés után már megkapjuk a válasz, számos gyártó nagy szalagcíme azonnal meggyőz bennünket, hogy egy családi ház hőszivattyús fűtésének többletköltsége akár két év alatt megtérül a kondenzációs kazánt használó épületgépészeti rendszerhez képest. Nézzük meg, e téren mi a magyar valóság!

szivattyuzunkegykishot 720


Bizony sokat változott a világ, 6-8 évvel ezelőtt még szinte lehetetlen volt pusztán gazdaságossági szempontok alapján levegő-víz hőszivattyús rendszert értékesíteni, hisz üzemeltetése nem került kevesebbe egy földgázzal üzemelő kazánhoz képest.

Növekvő hatásfok
Az utóbbi két-három évben azonban nagy változások történtek e téren, a gázár folyamatos emelkedésével és a kedvezményes villamosenergia- tarifák bevezetésével a hőszivattyúk helyzete jelentősen javult. Ez azt jelenti, hogy bármilyen hőszivattyú, amely H vagy GEO tarifával üzemel, és a fűtési szezonban átlagosan 2,1-es COP (Coefficent of Performance, azaz a hőszivattyú szekunder oldalán leadott hőmennyiség hatásfokát jelölő érték) értéket produkál, az ugyanolyan üzemeltetési költséggel fűt, mint egy kondenzációs kazán. A hőszivattyús rendszer kiépítésének többletköltése a 2,1-es COP fölött a kisebb üzemeltetési költség miatt jól tervezhető időn belül megtérül. Ebben az esetben már csak azt kell megvizsgálni, hogy mennyi az a többletköltség, amit le kell dolgoznia a hőszivattyús rendszernek egy más fosszilis tüzelőanyagot hasznosító rendszerrel szemben. No de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe!

Akkor most H vagy GEO?
A választás egyik alapvető meghatározója a földrajzi hely. A GEO-tarifa az ELMŰ-ÉMÁSZ áramszolgáltató terméke, így ezt csak az ő szolgáltatási területein lehet igényelni. Ezzel szemben a H-tarifát körülbelül négy éve törvényileg vezették be a korszerű fűtési hőszivattyúk versenyképességének növeléséhez, így ez minden áramszolgáltatónál elérhető. A GEO-tarifa szolgáltatása csak a nap 20 órában történik, a reggeli, illetve esti csúcsidőszakban 2-2 órára lekapcsolják. A H-tarifa pedig csak fűtési szezonban, október 15-től április 15-ig kedvezményes, ezen időszakon kívül normál nappali áramtarifával kell használnunk a berendezésünket.
Hogy melyiket válasszuk? Ez alapvetően a fűtési rendszerünktől függ: ha nagy tömegű épületszerkezeteket fűtünk fel, mint például a hőleadó padlófűtés vagy mennyezetfűtés, akkor nem vesszük észre a két óra kiesést. Ha viszont kicsi tehetetlenségű fan-coilos rendszerünk van, akkor mindenképpen a H-tarifa a nyerő, különben hőellátás nélkül maradunk, ami perceken belül hidegérzetet okoz. Gondolni kell arra is, hogy szeretnénk-e hűteni a nyári napokban, mert GEO szolgáltatás révén olcsó árammal tehetjük kellemessé a kánikulai napokat is.

Hogyan is néz ki egy hőszivattyú?
A hagyományos fűtési megoldásokkal történő összehasonlításban alapvetően a levegő-víz hőszivattyúkat alkalmazó rendszereket vizsgálják. Ez a konstrukció nagymértékben hasonlít a legtöbbek számára jól ismert split-klíma rendszerekhez, amelyek kültéri és beltéri egységből állnak, egy csővezetékpárral összekötve, amely biztosítja a hűtőközeg áramlását a két egység között. A split kültérihez nagyon hasonlító külső egység a téli hideg levegőből is képes hőt kinyerni, amelyet csővezetéken keresztül szállít a beltérihez, ami a legtöbb esetben leginkább egy kazánra emlékeztet. Ebben egy hőcserélő segítségével az érkező freon melegíti fel a fűtési rendszerben keringetett vizet. A rendszer hatásossága nagymértékben függ a külső levegő hőmérsékletétől, illetve a lakásunk fűtéséhez szükséges fűtővíz hőmérséklete közötti különbségtől. Minél nagyobb a különbség, annál nehezebb a dolga a hőszivattyúnak, és annál kisebb lesz a hatásfoka.
A fűtési szezon során nem állandó a készülék „jósági tényezője”: átmeneti időszakban nagyobb lesz, hideg napokon pedig az alacsonyabb külső és magasabb előremenő hőmérséklet miatt lényegesen rosszabb. Mivel a felvett villamos teljesítmény nem növelhető, ezért a rosszabb hatásfok kisebb fűtési teljesítményt is eredményez, éppen a hidegebb napokon. Ezért a hideg napokon szüksége van még valamilyen „segítségre” a hőszivattyúnknak, ez pedig a beltéri egységbe beépített 3-6-9 kW-os elektromos fűtőbetét. Azt pedig tudjuk, hogy amikor a fűtés villannyal megy, az többnyire nem kifejezetten pénztárcabarát megoldás. Tehát nagyon figyelni kell, hogy olyan fűtési rendszerünk legyen, amely képes a leghidegebb napokon is minél alacsonyabb, legfeljebb 40-45 fokos előremenő vízzel ellátni az épület fűtését, valamint megfelelő szigetelés legyen az épületünkön, hogy a hőveszteséget minél alacsonyabb értéken tartsuk.
Az éves hatásfokunkat befolyásolja a melegvíz-termelés is. A használati meleg víz (HMV) hőmérséklete legalább 45ºC, amely hőszivattyúnk működési tartományának a szélső értékébe esik, következésképpen HMV termelés sokszor alacsony COP értékkel történik. Nagyobb HMV tárolókapacitásra is szükség van, mert egy átlagos 24 kW-os kazánhoz viszonyítva lényegesen kisebb teljesítményű hőszivattyú áll csak rendelkezésünkre. Nagy melegvíz-igény esetén el kell gondolkodni, hogy más módon kell a meleg vizet megtermelni.

szivattyuzunkegykishot 1

Zöld, de azért nem annyira
A technikai és gazdaságossági szempontok mellett végül essék szó a környezettudatosságról is! Szerencsére egyre többen tisztában vannak Földünk korlátozott energiakészletével, s hogy a légszennyezés, a környezetterhelés csökkentéséhez hozzájárulnak a megújuló energiára épülő technikai megoldások. Ennek egyik zászlóshajója a hőszivattyú. Mind több és több megrendelő akad, aki új ház építésekor hajlandó áldoznia környezettudatos megoldásokra, ám azért ezzel is óvatosan kell bánnunk, ismerve a hazai viszonyokat. Mert ha a fosszilis energiahordozókat égető kazánokat állítjuk szembe a környezetbarát hőszivattyúkkal, a teljes kép érdekében meg kell vizsgálni a hőszivattyúk által felhasznált villamos energia előállításának módját is. Vajon mennyire vagyunk környezettudatosak, ha Magyarországon a fűtéshez külszíni fejtéssel kitermelt lignit elégetéséből származó villamos energiát használjuk fel, ugyancsak nézőpont kérdése az atomerőműben termelt villamos energia környezetbarát volta, vagy ha a földgáztüzelésű csúcserőműveinkben energiatermelésre ugyanazt a földgázt használják, mint a hagyományos kazánok?

Környezetbarát és hatékony megoldás
Hiszem, hogy a hőszivattyús fűtési megoldás a jövő technológiája, és még a Google-on hirdetőknek is igaza lehet az akár kétéves megtérülési idővel, de ehhez új épület, komoly hőszigetelés, kellő napsütést biztosító nyílászárók, alacsony hőmérsékletű felületfűtés, kedvezményes elektromos tarifa, nem túlzott melegvíz-igény és valóban megújuló módon megtermelt elektromos energia szükséges. Telepítsünk hát a tetőnkre akkora napelemparkot, amelynek éves áramtermelése megközelíti házunk fűtési-hűtési energiaigényét!

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu