Allergének és illékony mérgek a lakásban

Ha azt hisszük, otthonunk biztonságos hely, ahol elmenekülve a külvilág megannyi ártalma elől, végre nyugodtan hátradőlhetünk, nagyot tévedünk. Lakásunkban ugyanis számos olyan mérgező anyaggal vagyunk kénytelenek együtt élni, amelyekről nincs is tudomásunk. Kutatások szerint belső tereink tízszer szennyezettebbek lehetnek, mint a külső környezet. Teljesen allergénmentes környezet persze nem létezik, de néhány óvintézkedéssel csökkenthetjük a káros tényezők mennyiségét és hatását.

allergenekesillekonymergek 720

Az érzékenyebb, gyengébb immunrendszerű személyek allergiás reakciókkal válaszolnak a környezetükben lévő természetes és kémiai anyagokra, mint a növények virágporai, a lakásban lévő por, az ágyneműben, szőnyegben stb. élő poratkák ürüléke, háziállatok szőre, és nem utolsósorban a nedves falakon megtelepedő penészfélék. Az előbbieknél azonban jóval több mesterséges vegyi anyag is található közvetlen környezetünkben, s bár a „beteg ház szindróma” kifejezést inkább a mesterséges szellőzésű irodaépületekre használják, amelyben a fáradtság, fejfájás, köhögés, légszomj, szemgyulladás, bőrirritáció, émelygés, rossz közérzet, orr- és torokszárazság gyakori tünetek, otthonainkban is érdemes szemügyre venni e jelenségek okozóit.

Szintetikus mérgek
Az utóbbi ötven évben gyártott legtöbb szintetikus termék tartalmaz illékony anyagokat, amelyek – néha mérgező gőzök formájában – könnyen elpárolognak. Bútoraink, burkolataink rétegelt lemezeiben, farostlemezekben, festékekben, padlóink ragasztóiban, szőnyegekben, szintetikus szövetekben, tisztítószerekben, mosóporokban, légfrissítőkben, csomagolóanyagainkban, konyhai eszközeinkben több száz különböző illékony szerves vegyület található (volatile organic compound – VOC), amelyek belélegezve fejfájást, légzőszervi megbetegedést, torok- és szemirritációt, szédülést, kimerültséget okoznak, csökkentik a koncentrálóképességet, hosszú távon a májat és az idegrendszert is károsíthatják. Közülük csak a leggyakrabban előforduló egészségkárosító anyagokat említjük részletesebben.

Elsősorban a formaldehid (CH2O) a felelős a fejfájásért, fáradékonyságért és szédülésért, s gyakorlatilag minden otthonban megtalálható a farost- és pozdorjalemez-bútorokban, tapétákban, kartonokban és az arctörlőkben, műanyagokban, festékekben, lakkokban, mosogatógép-folyadékokban, öblítőkben és kozmetikumokban (például a körömlakkokban). Formaldehid keletkezik továbbá a cigaretta, a benzin és a fa égése során is.

A benzol (C6H6), toluol (C7H8) és xilol (C8H10) megtalálható minden olyan anyag által kibocsátott gőzben (benzin, olajok, festékek, tinták, ragasztók, műanyagok, radírok), ahol oldószerként használják. Ehárom anyag jelen van a mosóporokban, habokban és a színezékekben is. A triklóretilén festékekből, ragasztókból, növényvédő szerekből és vegytisztításkor szabadul fel, de tintasugaras nyomtatókban, másolókban és faxokban is megtalálható. Már rövid időn át tartó belégzése esetén is irritálja az orrot, és levertséget okoz. A szén-monoxidot (CO) főként a nyílt tüzek, gáztűzhelyek és a fűtőtestek állítanak elő, továbbá nagy koncentrációban megtalálható a cigarettafüstben és a kipufogógázban.

Természetes allergizálók
A szintetikus mérgeken túl számolnunk kell otthonainkban egyéb allergizálókkal is. Ilyenek a pollenek, háziporatkák, állati szőrök és a penészgomba. A poratka kedvenc élőhelye a szőnyeg, a kárpit, a függöny és a bútorhuzat, ezért az ellenük való harc első lépése legyen lehető legteljesebb ritkításuk, a lakás padlóburkolatának könnyen mosható, hézagmentesen záródó parkettára vagy kerámia járólapra való cserélése. A műszálas szőnyegek és habszivacs alátétek az allergiában nem szenvedőknek is ellenjavalltak, mivel a poratkákon kívül illékony szerves vegyületeket is kibocsáthatnak. Az ágynemű talán a legideálisabb atka tenyészhely, ezért a huzaton felül 1-2 havonta a paplant és párnát is mossuk át 60 oC-on.

A rendszeres takarítás és porszívózás az egyik legeredményesebb lehetőség az atkák elleni harcban, utóbbi azonban csak HEPA szűrős porszívó esetén hatékony, egyébként a parányi atkák átjutnak a porzsákon. A HEPA-szűrő 99.97 százalékos hatékonysággal kiszűri 0,3 mikron nagyságig a porrészecskéket, csökkentve a porszívózás miatt a levegőben szálló allergének mennyiségét.

A penészgomba spóráinak belégzése szénanáthát, asztmát okozhat, illetve közvetlen érintkezés esetén bőrtünetek jelentkezhetnek. Nedvesebb, párásabb közegben erőteljesen növekszenek, erre lakásunkban a legmegfelelőbb helyet a fürdőszobában, a konyhában, a pincében vagy a mosóhelyiségben találják. Ezen kívül gombatenyészet helye lehetnek a hőhidas falelemek, amelyek a helytelenül megválasztott szigetelési technológia miatt környezetüknél hidegebbek, a nem fűtött helyiségek, akvárium, növények földje, mosógép üstszájgumija, hűtőszekrényajtó szigetelőgumija, légkondicionáló berendezés, mosdó, kád és mosogató környéke, tapéta, szőnyegek, fabútorok, csempefúgák, vagyis mindenhol, ahol a mikroklíma kicsit párásabb, nedvesebb és hidegebb.

Penészgombákkal a lakáson kívül is találkozhatunk, amelyek a cipőnkön és a ruházatunkon megtapadva a lakás levegőjébe is könnyen bejuthatnak. A lábbelit ezért célszerű a lakás többi helyiségétől elzártan tárolni. Otthonunkat ne zsúfoljuk túl szobanövényekkel sem, mert a nedves virágföld is kiváló táptalaj.

10 tanács az egészséges otthonért

  • Lakásfelújításhoz, építkezéshez egészséges és környezetbarát cimkével ellátott építő- és szigetelőanyagot keressünk.
  • Gondoskodjunk a légkondicionáló, légtisztító, szellőzőrendszer rendszeres tisztításáról, a túlzott nedvesség ellen védekezzünk páralecsapató-készülékkel, ablak résszellőztetővel.
  • Kerüljük az olcsó, irritáló gázokat kibocsátó műanyag padlóburkolatot, -szőnyeget, farost bútort, ragasztókat, festékeket. A gyapot bútorkárpit is veszélyt rejthet, az erősen permetezett növényből a gyári kezelések sem tüntetik el nyomtalanul a szert.
  • Ha sűrűn használunk otthonunkban nyomtatót, a kibocsátott mikroszkopikus festékrészecskék irritálják a tüdő léghólyagocskáit.
  • Szellőztessünk gyakran! Óránként egy embernek az egészséges élethez aktivitástól függően 10–75 liter friss levegőre van szüksége: egy négyszemélyes, 75 négyzetméteres lakásban tehát minden 1,5–2 órában szükséges a levegőcsere.
  • Kerüljük az élelmiszerek műanyag dobozokban, zacskókban való tárolását, mikrózását, alufóliázását, különösen a benne való sütést. Használjunk inkább üvegedényeket!
  • Különösen az északi falakra helyezett ágyak, beépített szekrények, falvédők és képek rejtik a penészgombák telepeit, de nyirkos, hőhidas lakásban a tapéta alatt is terjed a penész. Hypooldattal töröljük tisztára a felületet, és gondoskodjunk a megfelelő szellőztetésről. Az átázott mennyezetrészt, padlószőnyeget cseréljük!
  • A régi PVC-lapok azbesztet tartalmazhatnak, ezért sérülés esetén cseréljük, mert rákkeltő. Az elörgedett, illékony szerves anyagú festékek felpattogozva mérgező porral telítik a levegőt.
  • Egyes szobanövények akár 87 százalékban s kiszűrik a méreganyagokat a levegőből. A fikusz, a krizantém és az aloe vera a formaldehidtől tisztít, de hasznos a filodendron és a vitorlavirág is.
  • Takarítsunk minél kevesebb vegyszerrel, portörléshez használjunk mikroszálas kendőt, fedezzük fel a szódabikarbónát, ecetet, mosószódát, porszívózzunk sűrűn, vessünk be gőztisztítót is.

Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop