Miből épüljön a passzívház? Zavarba ejtő kérdés az építkezni szándékozó laikus számára, ha körülnéz az építőanyagok piacán. A falazati, szerkezeti elemek gyártói, kereskedői egymásra licitálva nyomják mind alacsonyabb értékre portékáik hőátbocsátási tényezőjét. Pedig a passzívházszabványban csak energetikai előírás szerepel. Nem az egyes építőanyagok fizikai értékeire van előírás, hanem a szerkezeti elemek összjátékából adódó hőszükségletre, ami nem lehet több, mint 15 kWh/m2/év.
Mivel a felhasználható anyagok szempontjából semmiféle megkötés nincs, a ház lehet nehéz vagy könnyűszerkezetes, hagyományos vagy modern, szintetikus vagy természetes. Lehet tégla, hőmoktégla, vasbeton, pórusbeton, fa, fapanel, szendvicsszerkezet, EPS zsaluzó építőelem, vagy bármilyen egyéb, bevizsgált, engedélyezett építőanyag, ami a leendő lakóknak szimpatikus, hogy a végeredmény egy élhető, szerethető, kényelmes otthon legyen. A passzívház lényege ugyanis nem az építőanyagokon és azok látványos műszaki mutatóin múlik, hanem azok egymáshoz való viszonyában, energetikai méretezésében, a valós adatokon nyugvó, precíz PHPP számításban rejlik.
Anyagok sokfélesége
Akinek elsődleges szempont a gyors építkezés és kevésbé számít az ár, a különböző expandált polisztirol (EPS) anyagokból előre gyártott zsalu-, födém-, koszorú-, lábazati és egyéb rendszerelemekből válogathat. Ezeknél maguk az építőelemek képezik a magas fokú hőszigetelést, a vasalt betonnal kiöntött belsejük pedig a falazat statikáját. Tucatnyi gyártó kínál saját márkanéven ilyen termékeket, betanított kivitelező brigádjaikkal együtt. A műanyagoktól idegenkedűk a szintén haladós építkezést lehetővé tevő különféle pórus-, gáz-, sejt- és polisztirolgyöngy, faforgács adalékolt könnyűbetonokból válogathatnak. Mindegyik kiváló hő- és hangszigetelő, lélegző, páraátbocsátó, tűzálló, könnyen kezelhető, gazdaságos.
A rég bevált, hagyományos anyagokban inkább bízók építkezhetnek a lyukacsos, üregeiket esetleg polisztirollal kitöltött égetett kerámia téglákból és azok előre gyártott rendszertartozékaiból. Az így elkészült épületet „be kell csomagolni” magas hőszigetelő-képességű, lehetőleg grafit tartalmú EPS lemezekkel, hogy megkaphassuk a passzív minősítést. Az idő- és munkaigényes kivitelezésnél fokozottan ügyelni kell a homogén bevonat létrehozására. Kezd tért hódítani a fa- és acélszerkezetes könnyűszerkezetes, sokrétegű építési mód is, ami megfelelő rétegkialakítással (OSB vagy fabeton lemezekkel, belül gipszkartonnal, különböző hőszigetelő töltelékekkel) szintén alkalmas passzívház gyors építésére. A hőakkumuláló funkciót itt a jól alászigetelt betonaljzat, esetleg a téglából emelt válaszfalak láthatják el. Hátrányuk, hogy ha eladásra kerül sor, a hazai ingatlanpiacon a masszív szerkezetekhez szokott vásárlók nem nagyon kapkodnak a könnyűszerkezetes készházak után.
Légtömörség mindenekfelett
Lényeg, hogy a falazat, és az egyéb statikai tartóelemek, továbbá az aljzat és a födém, tehát az egész épületszerkezet homogén módon, megszakítások, hőhidak nélkül legyen becsomagolva az adott anyagokhoz számított vastagságú hőszigetelő réteggel. A gondosan megtervezett, kialakított termikus réteg által a falak hőátbocsátási tényezojének összességében alacsonyabb kell lennie 0,15W/m2Knál, a tetőfödémnek pedig 0,1 W/m2K alatt kell maradnia. Ezt a célt jól szolgálják a különböző építési rendszerek előre gyártott hőhídmegszakító koszorú, áthidaló, lábazati és attika fal elemei. Ugyanez az aranyszabály vonatkozik az ajtók, ablakok kiválasztásra: nem az anyagok fajtája (fa, műanyag, alumínium) a döntő, hanem a hotechnikai és légtömörségi tulajdonságok. Az építési költségek szempontjából is szinte mindegy, miből készül a ház, a legfontosabb, hogy a jó kivitelezés mellett minél energiatakarékosabb, értékállóbb legyen. A passzívház kivitelezésénél nagyon fontos az épület magas légtömörségének megteremtése, hogy ne szökhessen el a lakás meleg levegoje. A légtömörség független az építési módtól, könnyű- és nehéz szerkezetes épületeknél egyaránt teljesíthető. Minden, a külvilággal érintkező épületrésznél meg kell határozni, hogy a rétegrend mely elemének köszönhetően lesz légtömör az építmény. Azt is meg kell tervezni, hogy a légtömör rétegek az illesztéseknél hogyan lesznek tartósan légtömören összekötve. Nem elég az ablakkeretet a falhoz „hozzákötni” (a vakolatlan falazat ugyanis nem légtömör), a keretet a belső vakolattal kell légtömören összekötni speciális vakolható tömítő szalaggal. Ügyelni kell az elektromos vezetékek, konnektorok, kapcsolódobozok, különböző csövek áttöréseire. Ezek szigetelésére ma már minősített, kipróbált megoldások léteznek. A csatlakozásokat mindig körültekintően kell tervezni és gondosan kivitelezni. Az elektromos vezeték lehetőleg csak egy helyen törje át a szerkezetet, mert akkor csak azon az egyetlen helyen kell gondoskodni annak légtömör kialakításról. A belső vezetékek elhelyezésnél törekedni kell a hőszigetelt burkon belüli kialakításra, ne luggassák át födémet csak azért, mert a padláson egyszerűbb (olcsóbb) a kábelek elhelyezése.
1 VAJON MIÉRT DRÁGÁBB?
TUDATOS ÉPÍTTETŐ, GONDOS TERVEZŐ esetén semmivel sem kerülne többe a passzív minőségben készült ház építési költsége a hagyományos technológiával építetthez képest, de ez a párosítás ritka, mint fehér holló. A világ fejlettebb építési kultúrájú részén - százalék felárral lehet számolni, nálunk ez az arány -- százalék, ugyanis a technológiai fegyelmet lazábban kezelő építőiparunkban csak a drágább, minőségi munkát garantáló cégek képesek nagy pontosságú kivitelezésre, másrészt éppen a lazaságok miatt elonyben részesítik az előre gyártott, drágább építőelemeket.
2 LAKJUNK ÉSSZERŰBBEN!
A KÖLTSÉGEK LEFARAGÁSA ÉRDEKÉBEN el kellene gondolkodnunk azon, tényleg szükségünk van-e m-es hálószobára, fürdore, vagy m-es nappalira? Találjuk meg a legalkalmasabb tervezőt, ne a tervezési díj döntsön! Figyeljünk a belső terekre, funkciókra, helyes térkapcsolatokra!
3 NEGYEDELHETŐ KÖLTSÉGEK? MINDEN MINDENNEL ÖSSZEFÜGG, az épület teljes egységét kell szemlélni. A minőségi fal- és ablakszerkezet, a kedvezőbb tájolás, átgondoltabb alaprajzi elrendezés akár megnegyedelheti a gépészeti költségeket.
4 PASSZÍV VAGY ENERGIATAKARÉKOS? MAGYARORSZÁGON GYAKORI, hogy a nem eléggé körültekintő tervezés, hanyag kivitelezés miatt ésszerűtlenül, gazdaságtalanul készülnek el a passzívnak nevezett (amúgy alacsony energiaigényű) épületek. Ezek jellemzően a passzív szintet elérő falakkal, födémekkel, nyílászárókkal, a hagyományoshoz képest húsz-harminc százalékkal magasabb árszinten, de nem kielégítő légtömörséggel készülnek, ami kiderülhetne a ház minősítésekor. Ám sok építtető a végén eláll a drágának tartott minősítéstől, mert nem tudják, hogy léteznek viszonylag elfogadható áron dolgozó hazai minosítők is.
Hozzászólások