Megújuló energiaforrásoknak azokat a természeti erőforrásokat nevezzük, amelyek mennyisége a hasznosítható formába való átalakításuk alatt nem csökken, és a természetes folyamatok által újratermelődik. Ilyen a nap-, a szél-, a víz-, a tengeráramlás-, hullámzás-, az ár-apály-, a biomassza-, valamint a geotermikus energia. Hazánkban magáncélra a nap, a szél, a föld-hő és a biomassza válhat egyre népszerűbbé.
Napjainkban a kutatás-fejlesztés és a kereskedelmi forgalom minden egyes megújuló energiaforrás esetében más-más fázisban tart, mindegyiknek különböző módon alakul a jelenlegi és jövőbeli költsége, ipari háttere, országonként, régiónként eltérő módon állnak rendelkezésre a készletek, és különböző a potenciális hatásuk az energiaellátás egészére.
Világviszonylatban pillanatnyilag a nap- és a szélenergia technológiák költséghatékonysága a legjobb, azért ezek a technológiák fejlődnek a leggyorsabban. A helyi adottságoktól függően a biomassza és a geotermikus energia kiaknázásának fejlesztése szintén nagymérvű. Prognózisok szerint az azonban biztos, hogy az elkövetkező huszonöt évben alkalmazásuk jelentősen megnő a világon, elsősorban Észak-Amerikában és Európában.
Napenergia
Magyarországon háztartási méretekben a nap, a szél, a föld-hő és a biomassza jöhet számításba. Mind a négy erőforrás hasznosítására kiforrott technológiák, rendszerek, piacképes eszközök kaphatók. Napenergiával, szelektív bevonatos napkollektorok segítségével elsősorban vizet melegíthetünk háztartási célokra, vagy az uszoda vizét temperálhatjuk, továbbá a fűtést segíthetjük.
Fotoelektromos panelekkel – s a rendszerhez tartozó inverterekkel, akkumulátorokkal – a napfényt közvetlenül elektromossággá alakítva pedig a nem villamosítható tanyák, gazdasági épületek, erdészházak, nyaralók, állattartó telepek világításához, kommunikációs eszközeinek működtetéséhez használhatjuk. Magánfelhasználó számára létesítésük költsége ötvenezertől néhány százezer forintos határig tűnik ésszerűnek. Nagyobb, drágább komplexumok csak gazdaságok, lakókolóniák részére kifizetődő.
A különféle melegvízkészítő rendszerekkel, a napenergiát passzív módon fűtésre hasznosító építészettel lapunkban már több ízben foglalkoztunk, annyit azonban érdemes hozzátenni, hogy nálunk mindenképpen megéri rászánni magunkat ilyen beruházásra, akár újonnan épülő házról, akár meglévőről van szó, hiszen éves szinten a melegvízszükséglet 60 százaléka, nyáron 80-90 százaléka biztosítható, és a fűtési kiadások is radikálisan csökkenthetők. Sokféle gyártmányból választhatunk, műszaki tartalmuk alig különbözik egymástól, viszont árban nagyobb a szóródás. Olyan forgalmazótól érdemes vásárolni, amelyik hosszabb ideje van jelen a piacon, vállalja a tervezést, felszerelést, beüzemelést, karbantartást is. Egy kisebb családi házat kiszolgáló rendszer kihozható három-négyszázezer forintból, a mai listaárak mellett azonban teljes energetikai önellátásra berendezkedni még hosszabb távon sem kifizetődő.
Szélturbina
A szélenergia hasznosítása szélturbinákkal történik oly módon, hogy a szél mozgási energiáját a szélmotor mechanikai energiává alakítja, amely közvetlenül gépek, szivattyúk hajtására szolgálhat, vagy generátorok forgatásával áram fejleszthető. Hosszú huzavona után végre elkészült hazánk széltérképe (ami a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megújuló energiákkal foglalkozó osztályán hozzáférhető). Ebből megtudható, mely országrészekben, városokban, községekben érdemes belefogni ilyen beruházásba. Elektromos hálózattal ellátatlan területekre eső tanyákon, turistaházakban, kisebb lakóközösségek számára megéri beszerezni egy 2?10 kW-os teljesítményű szélturbinát. Egy háromezer wattos házi szélerőmű a tartóárbocot és a felállítást is beleszámítva kb. hárommillió forintba kerül. A kiadás megtérülése az évek alatt saját használatra elfogyasztott, plusz a hálózatba visszatáplált villamosenergia árával kalkulálandó. A szélerő magáncélú felhasználásában akkor következhetne áttörés, ha a jelenleginél hatékonyabb és a tömeggyártás által olcsóbb szélmotorok kerülnének forgalomba. Erre csak a távolabbi jövőben számíthatunk.
Bioenergia
Családi méretekben érdemes a biomasszára támaszkodni. Számos tüzelőanyagot árusító telepen megrendelhetünk hasogatott, szárított tűzifát, amelyet kandallóban, cserépkályhában, újra divatba jött öntöttvas kályhában tüzelhetünk el, s megtakaríthatjuk a gázfűtés felét. A tűzifa az úgynevezett – energiaerdő – ültetvényeken évről évre újratermelődik, a kibocsátott széndioxid ismét megkötődik. A darabolt fánál korszerűbb bio tüzelő anyagok a biobrikett és a fapellet, amelyet az ipari feldolgozás során keletkező faforgács, fűrészpor, fakéreg, ágnyesedék szárítása után dugattyús vagy csavaros présekkel különböző méretűre és formájúra tömörítve gyártanak. Brikettnek nevezik az 50 milliméternél nagyobb átmérőjű, kör, négyszög, sokszög vagy egyéb alakú préstesteket. A pellet 10-25 milliméter átmérőjű tömörítvény. A préselt bio tűzrevalók általában kötőanyag felhasználása nélkül készülnek. A szilárdság növelésére gyakran a különböző, 10-15
(folytatás a 38. oldalon)
(folytatás a 37. oldalról)
százalék nedvességtartalmúra beállított faipari, mezőgazdasági melléktermékeket összekeverik, például a szalmabriketthez fűrészport és fenyőfakérget adnak. A tömörített bio fűtőanyagok fűtőértéke a hazai barnaszénének felel meg, de égetésük annál környezetkímélőbb.
A föld hője
Magyarország kedvező geológiai adottságai lehetővé teszik a geotermikus energia kiaknázását. A termálvizek hasznosítására ma már iparág nőtt fel, jóllehet a beruházási költségek, a technikai problémák döntően csak közületek számára teszik elérhetővé a felszínre hozott melegvíz fűtésre való hasznosítását. Családi házak fűtésére a 100-150 méter mély fúrt kútba merülő szondával működő hőszivattyúk kínálnak nagy perspektívát. A hőszivattyúról röviden annyit érdemes tudni, hogy voltaképpen fordított hűtőszekrényként működve, elektromos energia befektetésével a környezetből elvonja az energiát, és a fűtendő helyiségekbe szállítva leadja. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó, 100 méter mélyen kb. +17 fok, ami részint a talaj által elnyelt és raktározott napenergiából, részint a föld belső magjának kisugárzódó hőjéből származik, stabil, kimeríthetetlen mennyiségű energia. A hőszivattyú télen fűt, nyáron megfordított üzemben hűt, de mindkét évszakban használati melegvizet is előállít. Több szakcég is verseng a hazai építtetők kegyeiért, a teljes fűtési rendszert tekintve 2-4 millió forint körüli árral.
Mostanában sokan és sokat beszélnek alternatív energiáról, megújuló energiaforrásokról, de csak kevesen tudják pontosan, mit is takarnak a kifejezések. Fogalomzavar uralkodik, keveredik az energiahordozó és az energiaforrás fogalma, az alternatív szó a megújulóval, a – zöld energiával?.
Sokan rokon értelmű szavaknak vélve stiláris okokból cserélgetik őket, holott nem minden alternatív energiaforrás szennyezésmentes – zöld energia?, és nem minden alternatív megújuló. Az alternatív kifejezés magában foglalja az összes többit, annyit jelent, hogy a szén, olaj, földgáz (ezek az ún. fosszilis energiahordozók) helyett kínálnak alternatívát az emberiségnek.
Alternatív, de nem megújuló, azaz hosszabb távon elfogyó energiahordozó az atomerőművek üzemanyaga, az uránium és tórium. Bányászatuk, dúsításuk, valamint elhasználásuk után a kiégett fűtőanyagok végleges, biztonságos elhelyezése miatt bizony igencsak szennyezőnek minősül, tehát nem tiszta és nem – zöld – energia.
Megújuló energiaforrások a nap, a szél, a földhő (geotermikus), a biomassza, az ár-apály, a tengerhullámzás és a folyók, természetes vízesések, gátakkal duzzasztott folyók által kínált energia, melyek megcsapolására, átalakítására számos eszköz, eljárás áll rendelkezésünkre.
Zöld energiaforrásoknak hívják a növényekben kémiailag tárolt napenergiát. Erre alapul a biomassza hasznosítása.
Keverednek az energia, az energiahordozó és az energiaforrás fogalmak is. Az energia nem egyéb, mint munkavégző képesség. Formái az elektromos, a mechanikai és a hőenergia. Energiaforrások azok a természeti jelenségek, erők, folyamatok, amelyekből az előbbiek előállíthatók, kinyerhetők, átalakíthatók. Az energiát tárolja és hordozza az alkohol, a növényi olaj, a biológiai eredetű szerves anyagok, a biogáz stb. A jövő ígéretes energiahordozója a megújuló energiaforrásokkal előállított, elektromossággal elbontott, vízből nyert hidrogéngáz.
Hozzászólások