Az Országgyűlés még tárgyalja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló törvényjavaslatot. A ma hatályos 1999. évi XXXII. törvény címében is vállalta az átmeneti szabályozást, elrendelve, hogy a települések területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, és a már kijelölt beépítésre szánt területeken csak teljes közmű esetén adható építési engedély – utólag a zárt csapadékvíz-elvezetés alól felmentést adtak.
Szigorú szabályozást tartalmaz a külterületek beépítésére is: a mezőgazdaságilag hasznosított területen, a volt zártkerti területeken csak 5000 m2-t meghaladó nagyságú, szőlőműveléssel hasznosított telekre lehet építeni 1 százalékos beépítettséggel, a volt zártkerteken kívüli területeken pedig a 2 ha-nál nagyobb, csak szőlőműveléssel hasznosított területre adható építési engedély, meghatározott mezőgazdasági rendeltetésű építményre.
Az elfogadás előtt álló törvény nagy gondot fordít a vízminőség-védelemre, a tájjelleg megőrzésére, olyan térszerkezet kialakítására, amely csökkenti a legértékesebb parti területsáv terhelését, és lehetőséget ad a hátsó területeken is a fejlesztésre.
A törvény elfogadása után az egyes ingatlanok csak a településrendezési tervek átdolgozását követően építhetők be, azaz elfogadása nem jelent azonnali építési lehetőséget. Mindenesetre világosan meghatározza, hogy hol és milyen feltételekkel lehet építeni, így a beruházni szándékozók e szerint kereshetik a megfelelő területeket.
A legjobban terhelt partközeli településekre a törvényjavaslat előírja, hogy a települések beépítésre szánt területe a Balaton rovására nem növelhető, illetve ha a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, a beépítésre szánt területeken új épület építésére engedély nem adható ki.
A Balaton tájhasználatát szabályozó övezeti előírások (11 övezet, 31 alövezet) konkrét térképlapokon meghatározott területekre vonatkoznak, megkülönböztetve védelmi, funkcionális és egyéb övezeteket.
A törvényjavaslat a volt zártkerti területeken a kertgazdasági övezetben 2000 m2 nagyságú területre 3 százalékos beépítettséget javasol. (A szabályozás itt is árnyalt, mert a védett természeti területen lévő volt zártkerti területeken 2700 m2 a beépíthető legkisebb terület, illetve a nem védett területeken – ha a településrendezési terv 1500 m2-ben szabályozta a beépíthető telkek nagyságát – , a javaslat elfogadja e szabályozást, ennél kisebb területre azonban nem lehet építeni).
A szabályozást tovább bonyolítja az övezeti rendszer, mert ha a kertgazdasági terület szőlőkataszterbe tartozik, csak művelt szőlő esetén lehet építeni.
Hasonlóan a tájkaraktert megőrző műveléshez, kötött az építés lehetősége az ún. árutermelési mezőgazdasági területen. Szántó esetén min. 20 ha, gyep esetén min. 5, szőlő esetén min. 2 ha nagyságú telek szükséges az építéshez. Az utóbbi esetben a termelést és a borturizmust szolgáló, és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, amely azonban az 500 m2-t nem haladhatja meg.
E szabályozás minden eddiginél rugalmasabb, hiszen korábban a zártkerten kívüli külterületeken nem lehetett építeni. Ha az övezeti szabályozás ezt lehetővé teszi, a településrendezési tervek készítése során az árutermelő mezőgazdasági területből beépítésre szánt terület kijelölhető, azaz a települések döntő többségének szerves fejlődése biztosított.
Új elem a turisztikai fejlesztési területek alövezete, ahol kerülendő a parcellázás. A minőségi turizmus fejlesztésére 5 ha-nál nagyobb területek maximum 8 százalékos beépítettséggel építhetők be, és a telek területének 50 százalékát növényzettel kell fedni.
A törvénytervezet javasolja a parti településeken a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5-30 méter széles, közhasználatú parti sétány létesítését, és előírja a vízparti területek rehabilitációs szabályozását. Ezért a parti 30 méteres területsávban a törvény elfogadását követően közterület nem idegeníthető el, és új épület a vízpart rehabilitációs szabályozásának elkészültéig nem építhető, valamint az önkormányzatokat a 30 méteres parti területsávra előírási jog illeti meg.
Hozzászólások