Repedések, penészfoltok a falon, vízfoltok, elszíneződések a mennyezeten, púpos parketta, lepergő festék. Az építés során elkövethető hibák sora végtelen. Azok közül válogattunk, amelyek gyakran fordulnak elő, nehezen felismerhetők és kijavításuk nehéz, költséges. A sokszor elkövetett hibákkal hasznos tisztában lenni, mert ha magunk építkezünk, elkerülhetjük őket, ha pedig vállalkozót bízunk meg, felügyelhetjük a munkáját.
Ha valami görbe, ferde vagy egyenetlen, hézag, lyuk tátong, netán egy – piszkafa” tartja az egész emeletet, azt különösebb képzettség nélkül, józan paraszti ésszel is észrevesszük. Nem kell suszternek lenni ahhoz, hogy az ember tudja, hol szorít a cipője (Hegel). A páradiffúzió ugyanakkor nem látható, a törvényszerűségeknek megfelelő szerkezeti kialakításra – önmagától” nem jön rá az ember.
n Alépítmények
– Az egyik leggyakrabban előforduló hiba, ha az alápincézett és pince nélküli épületrészek eltérő alapozási síkjának elmarad az összekötése. Az alsó (pincei) alapozási síkot kb. egyméteres szakaszonként a talaj törésszögének megfelelően (átlag 30 fok) fel kell lépcsőzni a magasabban lévő alapozási síkig. Ennek hiányában a talaj, vele együtt az alapozás és az épület a szintváltás vonalában eltörik.
– Az egy- vagy kétszintes épületben igen nagy károkat okoz a duzzadó agyagtalaj, mely nedvességtartalmának függvényében állandóan változtatja a térfogatát. Ezáltal folyamatosan emeli, süllyeszti az épületet, amely össze-vissza repedezik. Süllyedéskülönbséghez és repedéshez vezet, ha az épület egyik vége más szerkezetű talajon nyugszik, mint a másik. A talajmechanikai szakértő a szemle után megválasztja az alapozás helyes módját (talpkoszorú, talajcsere stb.).
– Talajmechanikai szakember szükséges rétegvízveszélyes területen is; olyan domboldalakon, ahol vízzáró (gyakran agyag) és vízvezető rétegek váltakoznak. Ezeken a területeken szivárgórendszert kell építeni. Ha ezt elmulasztjuk, a víz az épület mögött feltorlódik, ami végül a ház falának átázását és az egész épület megcsúszását eredményezheti.
A szigetelési hibákról regény írható, elkerülésük érdekében a munkálatokat kizárólag szakemberre bízzuk.
n Falazás
és födémszerkezetek
– A korszerű falazóanyagok és ablakok megjelenésével a roszszul hőszigetelt épületrészek miatti páralecsapódás és penészedés jelentősen megnövekedett. Gyakran a régi, rosszul szigetelt épület ablakainak cserélése után jelennek meg penészfoltok, ugyanis a helyiségek alapszellőzése az új, jól záródó ablakokkal csökken. A hőhidak – ahol a páralecsapódás képződhet – a külső pillérek, koszorúk, gerendák, erkély- és párkánylemezek mentén jelentkeznek, amennyiben a külső oldalról nem készül megfelelő hőszigetelés.
A hőszigetelés méretezés és tervezés kérdése, de általában 3 centiméter vastag hőszigetelő lap, vagy hőszigetelő előfalazás megfelel. Gyakori hibaforrás a vasbeton erkély és párkány nem megfelelő szigetelése, hiszen az a hőt bevezeti a koszorúba vagy a gerendába. Megoldás a párkány körbeszigetelése, vagy belső oldali pótszigetelés párazárással, szellőztetéssel.
– Tartószerkezetek, pillérek, födémek építési hibája nemcsak kárt okoz, de életveszélyes is. A szakember igénybevétele elkerülhetetlen. Néhány típushiba itt is előfordul, amire mi is figyelhetünk.
A korszerű falazóblokknál előírják a minimális pillérméreteket, ennél nem készülhet kisebb.
A bennmaradó zsaluzattal (pl. cső, zsaluzóelem) készülő vasbeton pillérekben lévő betonnál a fészekképződés nem látható, ezért a pillér plasztikusabb betonnal készüljön, különösen odafigyelve a bedolgozásra.
– A födémeknél a konzolos szerkezetek okozzák a legtöbb bajt. A vasalásnak a födém felső részén kell elhelyezkednie, megfelelő bekötéssel a gerendába és a födémlemezbe. Gyakori hiba, hogy a vasakat letapossák, azaz lejjebb kerülnek. Itt 2-3 centiméter különbség a teherbírásban akár 100 százalékos csökkenést is eredményezhet! Ha a konzolnak nincs legalább másfélszeres súlyú ellenlemeze (gondoljunk egy mérleghintára), vagy nincs megfelelően a koszorúba kötve, a libikóka fel-, illetve leborulhat. A felbeton nélküli vasbeton gerendákból (pl. E gerenda) konzolt építeni nem szabad!
Az előre gyártott gerendás födémeknél figyeljünk az előírt felfekvésre a falaknál, a közbenső alátámasztásokra, a pótvasalásokra. A födémterveket statikus tervezővel készíttessük el.
n Tetőterek
A tetőtérbeépítés egyik legkritikusabb részéről, a páratechnikailag helyes rétegfelépítésről rengeteg cikk, tanulmány és ismertető jelent már meg. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a hibásan megépített tetőterek száma alig csökkent.
A páralecsapódást két módon akadályozhatjuk meg:
1. A teljes pármennyiséget nem engedjük a hidegebb tér felé haladni.
2. A párát nem engedjük felgyűlni, hanem kiszellőztetjük.
Az első esetben tökéletesen megfelelő a belső tér felől (hőszigetelés belső oldalán) feltett hézagmentes párazáró fólia.
A második esetben a fedés mögötti (porhó elleni) fólia alatt felgyűlhet a pára, ezért az alatta lévő légteret ki kell szellőztetni, vagy olyan alátétfóliát alkalmazni, amelyik a párát átereszti.
– Ha a tető nem közvetlenül a födémen áll, hanem alatta a falat megemeltük (ez a térdfal), akkor a tetőszerkezetet oly módon kell megépíteni, hogy ez a fal ne tudjon kifordulni.
Hozzászólások