A társasházi kéményeket a lakók nem csupán használják, hanem birtokolják is, mivel azok az osztatlan közös tulajdon részét képezik. Ebből következik, hogy karbantartásuk, javításuk, ellenőrzésük és bármilyen, a használatukkal kapcsolatos változás a ház egészét érinti.
A társasházak tetején nem véletlenül ágaskodik kéményerdő: a régi fa- és széntüzelésű kályhák égéstermékét külön-külön vezették a szabadba. Bár a szilárd tüzelőanyagok használata egyre ritkább, és ma általában valamilyen gázkészülék biztosítja a meleget a lakásokban, a kémények helyükön maradtak.
– A társasházakban található egyedi kémények kisteljesítményű, 60 kW alatti tüzelőberendezések bekötésére alkalmasak. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb szabály, hogy egy kéményt csak egy lakó használhat, más emeletről tilos a bekötés – mondja Bányai Csaba, a Fővárosi Kéményseprőipari Kft. szolgáltatási főmérnöke. – Vagyis a társasházi lakásokhoz ma is egy-két kémény és az előírás szerint legalább egy, gravitációs elven működő tartalék kémény tartozik. Szolgáltatás-kimaradás esetén erre akármilyen, szilárd tüzelőanyaggal működő berendezés ráköthető.
– Hiába használ minden lakó külön kéményt, azok kivezetése elhúzásokkal, csoportosan történik, ezért a meghibásodás, a javítás és a kéménybélelés a ház ügye – figyelmeztet a szakember.
A bélelésre, mint javítási technológiára azért van szükség, mert a régi kéményeket szilárd tüzelőanyagra tervezték, ezek füstgázának összetétele eltér a gázétól. Az eltávozó égéstermék nedvességtartalma sokkal magasabb. Az állandó páralecsapódás viszont fokozatosan kioldja a kötőanyagot a kémény téglái közül, így átszakadások keletkeznek, tégla eshet a járatokba, mely dugulást okozhat. Az alumíniumból vagy valamilyen rozsdamentes anyagból készült béléscső tömörré teszi a járatokat, megóvja a kémény állagát. A csoportos kivezetés következtében a bélelés jótékony hatása nem elszigetelten jelentkezik, ezért hiába tartozik egy kémény egy adott lakáshoz, a bélelés nemcsak egy lakó érdeke, hanem az egész házé. Aki tehát kéményt szeretne béleltetni, annak a közös képviselővel mindenképpen egyeztetnie kell. Érdemes a költségekről is tárgyalni, mert jelentős összegről lehet szó, amely nem mindegy, kit terhel.
n Ellenőrzés évente
Az évenként esedékes kéményellenőrzés minden lakó érdeke. A kéményseprők ilyenkor azt vizsgálják, hogy a kémény átjárható-e, és maradéktalanul eltávozik-e az égéstermék. A nyílt égésterű gázkészülékek biztonságos működését az úgynevezett huzatmegszakítón (deflektoron) keresztül az égéstermékhez áramló levegő segíti elő, ha azonban a kémény eldugul, a deflektoron át égéstermék áramlik vissza, mely tartalmazhat szén-monoxidot és szén-dioxidot is. E gázok színtelenek, szagtalanok, ám belélegezve fulladást okoznak.
A visszaáramlást a kéményseprők kézi műszerrel vizsgálják. Ha a visszaáramlást nem tudják megszüntetni, kezdeményezik a fűtőberendezés lezárását. Az átjárhatóságot egy golyó segítségével ellenőrzik. Az egyszerű eszközt hibaelhárításra is használják a szakemberek: egy elakadt tégla például a golyóval szétzúzható, a törmelék pedig alul a koromzsák ajtón (?kaminlyuk”) keresztül már könnyen eltávolítható. Ha nem, bontani kell. Hogy pontosan hol, annak meghatározásában nyomvonal-vizsgáló készülék segít.
Az éves ellenőrzés alól nem érdemes és nem is lehet kibújni, akit nem találnak otthon a kéményseprők az előre jelzett kéményvizsgálat időpontjában, ahhoz megpróbálnak még egyszer bejutni. Ám ha ekkor sem sikerül, jelentik az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak (főjegyző), aki először felszólít, ha ez hatástalan, bírságot szab ki, melynek összege több tízezer forint is lehet.
n Új lakás –
új kémény
Tetőtér beépítésekor újabb kémény kerül használatba. Ez két módon lehetséges. Ha van a házban szabad, nem tartalék kémény, ehhez az új lakók csatlakozhatnak. Ilyenkor még a tervezés előtt előzetes kéményseprő szakvéleményt kell kérni a meglévő kémények állapotáról. Ez tartalmazza, hogy milyen javításokat kell elvégezni a kémény használatba vételéhez. Ezután meg kell állapodni a többi lakóval arról, hogy lemondanak az érintett kémények használatáról. Az építkezés után újabb, immár végleges szakvéleményt kell a kéményseprőktől beszerezni. A másik esetben, ha nincs szabad kémény, újat kell építeni. Természetesen ez is engedély- és szakvélemény-köteles. Az új kémények beüzemelésekor a ház lakóinak számítaniuk kell arra, hogy a kéményseprők soron kívül ellenőrzik a javított kémény környezetében lévő kémények átjárhatóságát is.
Kéményseprő szakvéleményt készülékcsere alkalmával is be kell szerezni.
Hozzászólások