Új gépészeti megoldások a fürdőszobában

Új gépészeti megoldások a fürdőszobában

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A trend egyértelműen az, hogy fordítsunk mindent a visszájára: ami eddig kint volt, most megy a falba, s ami bent volt, most kikerül. Az új trendek először mindig a drága, elegáns megoldások terén jelennek meg, amivel ki lehet tűnni a hétköznapi megoldások közül. A falra szerelt mosdó helyett már a szabadon álló a divat, a csaptelep a mosdóról átköltözött a falra vagy akár a mennyezetre. És már csak néhány év, és a barkácsáruházakban is ilyenek közül válogathatunk.

ujepiteszetimegoldasokafurdo 720


Hálátlan szakma az épületgépészet. Egy gépész akkor végzi jól a munkáját, ha a végeredmény észrevétlen marad. A gépészeti berendezések legnagyobb része olyan, ha probléma nélkül működik és teszi a dolgát, észre se vesszük, hogy ott van, ha azonban egy rosszul rögzített cső a vízcsap elzárásakor beremeg, vagy ha bosszantásunkra egy kötés elenged, sok problémát zúdít a nyakunkba. Azért akad kivétel, az egyik ilyen a fürdőszoba. Tisztálkodás közben találkozunk a gépészeti dizájn megtestesítő darabjaival, divatos mosdókkal, kádakkal, csapokkal, vécékkel, a divat pedig forgandó, és ismétli önmagát. Ami tíz éve kint volt, most berakjuk a falba, s ami bent volt, most láthatóvá tesszük.

Kádak, süllyesztett zuhanytálcák
A fürdőszoba legnagyobb, legmarkánsabb darabja a fürdőkád. Napjainkra kiszabadultak a falak és csempék fogságából, és a gépészet műremeke, a szabadon álló kád akár egy méretes hálószoba díszévé is válhat. De a csövek is kikerülnek a falból, és a hozzá tartózó szabadon álló csaptelep is láttatni engedi a bekötővezetékeit. Hozzászoktunk, hogy a zuhanyokba nem csak be-, de fel is kell lépni. A mai zuhanydivat szerint a fellépést már elfelejthetjük: olyan tálcákat lehet kapni, amelyeket a padlóburkolat síkjába kell szerelni, tehát nem kell fel- vagy belépni a tálcába, hanem a komplett gépészeti megoldás a padlószerkezetbe költözött. Amennyiben még a padlóba süllyesztett zuhanytálcát és az összefolyót sem akarjuk látni, arra is van megoldás: a zuhany lefolyóját is beépíthetjük az oldalfalba, és szinte csak egy észrevétlen nyílás marad a fal sarkában, amely képes egy nagy vízmennyiségű esőztető zuhanyfej vizét is elvezetni.

Falsík mögötti szerelvények
A falsík mögötti szerelés története több mint 50 évvel ezelőtt kezdődött egy falsík mögötti vécétartállyal. Az újítás lényege az volt, hogy a tartályt, valamint a hozzá kapcsolódó csöveket elrejtették a fal mögé, és megoldották, hogy a tartályban lévő szerelvényeket a működtető nyomólapon keresztül lehessen szerelni. Az idő megmutatta, hogy a dolog működőképes. Az igazi áttörés azonban akkor jött, amikor elterjedtek a gipszkarton falrendszerek, ezekbe ugyanis – mivel a falazat teherbírása nem volt elegendő – új, önhordó kivitelű vécé- és mosdóállványokat kellett alkalmazni a kiállások megfelelő szilárdságú rögzítéséhez. Az állványokat megszerették a szakemberek is, mert okos kialakításuk miatt a szerelés nemcsak gyorssá vált, de segítségükkel gyakorlatilag nem lehet ferde, rossz kiállásokat készíteni. A rendszer annyira elterjedt, hogy mára már ezerféle szerelvény kapható az új és régi fürdőszobák felújításához használatos falsík mögötti rendszerekhez, így például egy vécé átépítése a szerelt falazattal együtt sem tart tovább egy műszaknál, vagyis reggel még a régi berendezést használja a család, estére pedig az új várja őket.
A vécétartályok falba süllyesztése tehát lassan több mint ötven éves, ez pedig már bőven elég idő ahhoz, hogy megforduljon a divat: az igazán elegáns illemhely tartályának és tartószerkezetének manapság már megint láthatónak kell lennie, megfejelve azzal, hogy egy óriási üveglap vagy burkolólap borítja a tartályt és az állványt. Természetesen a LED-világítás és az érintőgombok sem hiányozhatnak róla. Kezelésüket háttérvilágítással ellátott, érintésre vagy közelítésre érzékeny felületekkel tudjuk végezni, a beépített világítás színét pedig hangulatunktól függően változtathatjuk.

Nem mindig a dizájn vezérel
Az ipari megoldásoknál az alapvető szempont a tisztántarthatóság, a könnyű kezelhetőség és a vandálbiztos kivitel. Egy közforgalmú mosdónál például az esztétikumon kívül vannak kiemelt szempontok, hogy érintés nélkül működjön a mosdó csaptelepe, illetéktelenek ne férjenek hozzá a szerelvényekhez, így a csaptelepek beköltöztek a falba, mindössze egy kifolyócső látható és egy kis észrevehetetlen érzékelő, a szerelvény a mosdó alatt elrejtve a falban, gond esetén az apró nyitószerkezettel hozzáférhetővé válik. Hasonló okból a férfi vizeldék automata öblítő szerkezetének szerelvényei is kiköltöztek a falból, a vizelde aljára kerültek, elrejtve a felülről szemlélő, rongálásra hajlamos használók elől.

Jól megfigyelhetők a legújabb trendek a képeken: a csaptelepek a mosdókról átköltöznek a falra, amit eddig elrejtettünk – csövek, illemhely tartálya –, az láthatóvá válik, no persze minden elegáns, stílusos kivitelben.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu