Vízkezelés a háztartásban

Vízkezelés a háztartásban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vízlágyító és vízkezelő berendezések, esővíz hasznosítása, szennyvíz hőhasznosítása, házi szennyvíztisztítás… Már az általános iskolában megtanultuk, hogy a víz az élet alapja, s manapság gyakran hallani azt is, hogy a víz lesz a jövőben az emberiség legnagyobb kincse. Szerencsénkre itt a Kárpárt-medencében bőven van belőle, éppen ezért kell nekünk is sokat foglalkozni a vízkezeléssel.

vizkezelesahaztartasban 720


Háztartási (RO) vízkezelés és víztisztítás
Aligha kell hangsúlyozni, hogy a táplálkozási és tisztálkodási célra felhasznált víz minősége egészen más, mint az öntözésre vagy medencékben felhasznált vízé. Vegyük először górcső alá az életet adó ivóvizek kezelését: mindenki számára egyértelmű, hogy mennyire fontos ivóvizünk tisztasága, hiszen a teljesen tiszta, átlátszó folyóvíz is sok olyan anyagot tartalmaz, amit ha tudunk, inkább nem akarunk meginni. A hálózati vagy kútvizekben egészségkárosító hatású anyagok (nitrát, arzén, nehézfémek, klór stb.) elsősorban a víz klórozása révén keletkeznek és kerülnek bele ivóvizünkbe. Ezen anyagok kiszűrése nehéz feladat, hiszen nem lebegő szennyeződések, amit egy finom szűrőbetét megfogna, hanem molekuláris szinten kell a szűrést elvégezni.
Van egy „fordított ozmózisos” eljárásnak hívott vízkezelés (RO), ami minden szennyezést képes kiszűrni a vízből, a H2O molekulákon kívül szinte semmi más nem marad benne. Az eljárás lényege, hogy egy olyan nagy felületű membránon préseljük át a vizet, amelyen csak a vízmolekulák férnek át, és a többi fennakad. Háztartási méretben ezek a berendezések viszonylag kevés vizet tudnak átbocsátani, ezért gyakran egy tartályt is beépítenek a rendszerbe, annak érdekében, hogy a vízvételi szünetekben puffert képezzen, és miközben megtöltjük a lábost vízzel, nem kell percekig ácsorogni a csap mellett. A rendszer nagyon érzékeny a lebegő szennyeződésekre, ezért általában 3 egymás után beépített, egyre finomabb mechanikai szűrő található a speciális membrán előtt. Az egyre finomabb szűrők utolsó fokozata már az 1 mikrométeres szennyeződéseket is kiszűri. A membrán „piszkos” oldalát folyamatosan mosni kell, hogy a kiszűrt szennyezőanyag-molekulák a felületről eltávozzanak, ezt a mosóvizet pedig a csatornába vezetjük el. E berendezéseket leggyakrabban konyhai csapokhoz, a mosogató alá kompakt egységként építik be. Az olcsóbb berendezések már 50 000 forintos árkategóriában beszerezhetők, amellyel az ivásra, főzésre használt víz garantáltan mentes lesz a szennyezőanyagoktól.

vizkezelesahaztartasban 1
Vízlágyító berendezés
A háziasszonyok egyik legnagyobb ellensége a vízkő. Rengeteg bosszúságot okoz a zuhanyzó ajtaját, a csempét, a mosdót, a csaptelepet elcsúnyító lerakódás, nem mellesleg háztartási berendezéseink – mosógép, mosogatógép, kazán, bojler – is tönkremennek a kemény víztől. A keménységet okozó kálcium- és magnézium sók a vízben oldva vannak (ásványvízként szeretjük, de ha a fürdőszoba falán rakódik ki, csúnya vízkőnek nevezzük). Fura módon a víz ásványianyag- oldóképessége a hőmérséklet emelkedésével csökken, 60 Co fok felett pedig intenzívvé válik a vízkőkiválás. Ez az oka annak, hogy a kazánban, villanybojlerekben, vízforralókban a fűtőszál környékén a legerőteljesebb a vízkő megjelenése, ami a fűtőbetétre rárakódva erősen lerontja hőleadó képességét, így a berendezés lassabban melegíti a vizet, és hamar tönkre is megy. A háztartásban használatos vízlágyító berendezések úgy működnek, hogy ezeket a keménységet okozó sókat a nagy henger alakú tartályban lévő műgyanta golyócskák megkötik. A berendezésben lévő műgyanta csak egy bizonyos mennyiségű kálciumot tud magában tartani, amikor pedig telítődik, regenerálásra van szüksége, hogy újult erővel legyen képes a lágyítást elvégezni. A regenerálás úgy történik, hogy tömény konyhasó-oldattal kell a gyantát átmosni, ezért van a vízlágyító berendezések külső tartályában mindig só. Hogy a regenerálás szinte észrevétlenül menjen végbe, és ne kerüljön sós víz a lakás vízvezetékeibe, arra egy ügyes automatika ügyel.

Medencék, pancsolók csíramentesítése
A medencék esetében alapvetően más a szempont, mint az ivóvizeknél, hisz a medencék vizénél éppen nem az a cél, hogy az életet táplálják, hanem mindenáron arra törekszünk, hogy élő szervezetek ne maradjanak meg benne. Ha a vegyszerezéssel csínján bánunk, akkor a napsütés vagy fűtés hatására rögvest megjelennek ezek az élő szervezetek alga formájában, és a kristálytiszta vizet napok vagy akár órák alatt zöld nyálkás pocsolyává változtatják. Mivel a medencékben igen nagy mennyiségű víz van, cseréje nagyon költséges, ezért háztartási szinten a szezon elején egyszer feltöltött medence – megfelelő vízkezelés, szűrés mellett – egész évben kristálytiszta tud maradni. Az otthoni pancsolók vegyszerei a csíramentesítést szolgáló klór és a pelyhesítő vegyszerek. Utóbbiak képesek arra, hogy a kültéri medencénél folyamatosan vízbe kerülő kisebb-nagyobb lebegő szennyeződéseket nagyobb csomóvá gyűjtsék össze, amelyeket a medence szűrője meg tud fogni. A folyamatos szűrés miatt fontos, hogy a medencék vize a nap legnagyobb részében mozgásban legyen. A medencék tisztántartására használt homokszűrőkön szivattyú hajtja át a vizet, a szemcsék megfogják az egész apró szennyeződéseket is.

vizkezelesahaztartasban 2
Az esővíz hasznosítása
Nem véletlenül locsoltak szívesen az esőcsatorna alá tett hordókból már nagyszüleink is, mert a veteményesnek a legjobb a lágy esővíz. De az esővizet nemcsak a növények szeretik, pénztárcánknak is jó barátja, hiszen a legtöbb háztartásban a csatornadíjat az elfogyasztott víz alapján kell fizetni, így az öntözésre használt ivóvizet kétszeresen is megfizetjük. Manapság mind gyakrabban merül fel az a gondolat is, hogy például a vécék vízszükségletéhez nem érdemes- e összegyűjteni az esővizet, mivel azonban hazánkban van bőven vezetékes víz, és világszinten nem is drága, nincs értelme ilyen jellegű felhasználásnak.

vizkezelesahaztartasban 3
Házi szennyvízkezelés
Sok olyan városi terület van, ahol a közüzemi csatorna még nincs kiépítve, de már a szippantóautó is a múlté. A házi szennyvíz kezelésére szóba jöhető megoldás a nagy szennyvíztelepekhez hasonló biológiai szennyvíztisztítás kicsi, háztartási változata. Ezek a berendezések úgy működnek, hogy egy előszűrés után egy nagy tartályba vagy nagy átmérőjű csőrendszerbe vezetik a szennyvizet, amit egy légsűrítő segítségével átjáratnak levegővel. A légbuborékok oxigéntartalmának segítségével a különböző baktériumok, algák a szennyvízben lévő szerves anyagokat lebontják, a baktériumok anyagcseréjéből visszamaradó lebegő részecskéket pedig a medencékből ismert pelyhesítő anyagok felhasználásával összegyűjtik és ülepítik. A folyamat végén maradó víz már alkalmas arra, hogy a kertben elásott perforált csőrendszerben elszikkasztásra kerüljön. A rendszerben visszamaradt szerves anyagot már csak kismértékben tartalmazó sűrű massza annyira kevés, hogy elszállításra érdemes mennyisége csak több év alatt gyűlik csak össze.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu