Penész és kellemetlen szagok nélkül

Penész és kellemetlen szagok nélkül

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Jó ideje tart a tél, és a hosszú hideg sokszor kellemetlen szagokat, de ami még rosszabb, lakásunkat elcsúnyító fekete penészt is hoz magával. Nem volt ez mindig így, a nyílászárók cseréje előtt híre hamva sem volt a penésznek. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy bizony a ház „becsomagolása” hozott jó néhány kellemetlen meglepetést is.

peneszeskellemetlenszagoknelkul 720


Amikor családi házunkat megvettük, kívülről le volt szigetelve, szépen színezve, az ablakok cseréjét azonban az előző tulajdonos már nem végezte el. Nekünk is fontosabb volt az új bútor, mint az ablakcsere, de két éve, a meleg nyári napokban rászántuk magunkat: a szakik profi munkát végeztek, nem sérült a hőszigetelés, a belső oldalon egy kevés festékjavítással el is tudtuk tüntetni a mesterek keze nyomát. A tél beálltával azonban a nyomok kezdtek visszaszivárogni, az eldugott sarkokban megjelent a nedvesedés, s most már menetrendszerűen februárban a penész is.

A küzdelem első lépései
Hasonlóan másokhoz, első reakciónk az volt, hogy a nedves foltok első jelentkezésekor befújkáltuk a kényes sarkokat penészgátló folyadékkal. A kezelés hatásosnak bizonyult az első hideg téli hónapban, a fertőtlenítőszer hatására elszíneződés nem jelentkezett, de tudnivaló, hogy e szerek csak átmeneti segítséget nyújtanak. Vásároltunk néhány páratartalommérőt, amelyeket kifüggesztve a szobákban, azt tapasztaltuk, hogy a nyílászáró cseréje után a páratartalom eléri a 75–80 százalékot is. Ez nagyon magas, gyakorlatilag ki lehet mondani, hogy 70 százalék felett csak idő kérdése, hogy a lakásban mikor jelenik meg a penész.

Mi az oka a penészesedésnek?
A légmentesen záró ablakok a lakás korábbi természetes szellőzését gyakorlatilag megszüntetik, így a páratartalom hirtelen magas értékre szökik, mert hiszen szinte minden tevékenységünkkel nedvességet viszünk a levegőbe. A mosás, szárítás, főzés, fürdés, takarítás során sok-sok vízpára kerül a levegőbe, s mi magunk is nagyon sok párát bocsátunk ki légzésünkkel. Alvás közben egy négytagú család képes akár másfél liternyi folyadékot elpárologtatni, azaz a lakás levegőjébe juttatni. Ez a sok pára korábban az ablakok résein be- illetve kiáramló levegővel együtt távozott, különösebb gondot nem okozott. A jó légzárású modern ablakok kisebb filtrációja (légcsere) miatt kevesebbet kell fűteni (ezért az egész felújítás!), a kevesebb fűtés pedig a falak alacsonyabb belső felületi hőmérsékletét hozza magával. Tehát a páratartalmat emeljük, az épületünk külső falánál levő falsarkok hőmérsékletét pedig csökkentjük. Azt hiszem, nem kell magyarázgatni, hogy ez a párakicsapódás meleg-, akarom mondani „hidegágya”.

peneszeskellemetlenszagoknelkul 2 Mit tehetünk?
Próbáljuk meg visszafordítani a folyamatot, azaz csökkentsük a páratartalmat, és növeljük a kritikus helyeken a fal belső hőmérsékletét. Nagy segítséget nyújt egy páratartalommérő vagy olyan műszer, amely a páratartalomból kiszámítja a harmatponti hőmérsékletet. A harmatpont azt a hőmérsékletet jelenti, ahol a levegő „vízoldó képessége” eléri a maximumot, azaz ennél a hőmérsékletnél szükségszerűen megjelenik a kicsapódott pára. Ha a harmatpont alá csökken a szoba leghidegebb falának hőmérséklete, ott már csak idő kérdése a penész megjelenése. A páratartalom csökkentésének eszköze a rendszeres és tudatos szellőztetés, ami több szempontból is fontos. A jól záró nyílászárók nemcsak a párát tartják bent, de az élő szervezetek által kilélegzett CO2-t is visszatartják. Egy kisebb hálószobában értéke reggelre már elérheti az egészségügyi határértéket is, ami fejfájáshoz, rossz közérzethez vezethet. A rendszeresen szellőztetésen túl próbáljuk a páratartalmat kordában tartani! Törekedjünk arra, hogy a relatív páratartalom ne emelkedjen 60 százalék fölé, és erre sok lehetőség is van. Minden, ami a páratartalmat csökkenti, hasznos a penész elleni küzdelemben: szóba jöhetnek a tablettás páracsapdák, vagy ha van klímánk, annak közismert a szárító funkciója, ezeket használva csökkenthetjük a levegő nedvességtartalmát. A kicsapódás másik feltétele a hideg falfelület. Azokat a helyiségeket, ahol megjelenik a fekete folt, mindig tartsunk melegebben, s ha lehet, a fűtési rendszert úgy alakítsuk ki, hogy ezeket a hideg sarkokat a radiátor vagy akár egy ott elvezetett fűtéscső melegítse. A fölfelé áramló meleg levegő szárítja, és egyben növeli a fal hőmérsékletét, emellett a bútorozás megváltoztatása is sokat segíthet egy-egy ilyen gócpont felszámolásában. Ha épületünk hőszigetelése 10-15 évvel ezelőtt készült, joggal gondolhatjuk, hogy korszerű ablakok mellett nem lesz elegendő vastagságú a meglévő hőszigetelés, a belső falak hőmérséklete pedig túl alacsony lesz a nedvesség megjelenésének elkerüléséhez.

Az igazi jó megoldás
A jó nyílászárókhoz szükséges a jó külső falszigetelés is, így emeljük a falszerkezet belső hőmérsékletét, megszüntetve a hideg falsarkokat, a páratartalom szinten tartására pedig a szabályozott szellőztető rendszer ad megoldást. Kisebb és közepes méretű társasházi lakásokban az ablakokba épített páraérzékelős légbevezető és a központi (általában fürdőszobában, konyhában elhelyezett) elszívó berendezések együttes használata jó megoldás, mert így e helyiségekbe annyi friss levegő jut be, amennyi a páratartalom szinten tartásához szükséges, a központi elszívás pedig gondoskodik a pára közvetlen elvezetéséről. Ha ez a megoldás építhető ki, válasszunk olyan elszívó ventilátort, amelynek van egy csökkentett fordulatú állandó működése, valamint egy villanykapcsolóról vezérelt magas légszállítása. Az alacsony fordulat szinte teljesen hangmentes, és elegendő arra, hogy biztosítsa az ablakokba beépített légbevezetők folyamatos működőképességét. Családi házak szellőztetésére a hővisszanyerős szellőztető berendezések alkalmasak. Ezek a rendszerek egy központi ventilátoregységből és egy hővisszanyerőből állnak, a helyiségekbe pedig csővezetékeken át juttatják a szükséges mennyiségű friss levegőt, amelyet a központi helyen elszívott levegő hőtartalmával előmelegít az ügyes szerkezet. Így a szellőztetéshez használt levegő felmelegítésének energiaszükséglete 80 százalékkal is csökkenthető. Az így kialakított rendszerek szabályzása CO2 érzékeléssel és páratartalom-érzékeléssel is kiegészíthető. Gyakorlatilag egy központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítésével mindig friss levegőjű lehet a lakás, és a szellőztetést akár örökre elfelejthetjük. Fontos azonban, hogy egy ilyen rendszer megtervezését mindig szakemberrel végeztessük el, majd a tervek alapján elvégzett kivitelezést követően az üzembe helyezéshez és beszabályozáshoz is kérjünk mérnöki segítséget.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu