Családi ház építése és az energiatakarékosság

Családi ház építése és az energiatakarékosság

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Régóta törekszik az emberiség olcsón fenntartható házak építésére, és az elmúlt húsz évben megtanultuk, hogy az energiatakarékosság nemcsak pénztárcánk legjobb barátja, de a mindannyiunknak otthont adó Föld védelmét is ez szolgálja.

csaladihazepiteseesazenergiatakarekossag 720


A házak energiafogyasztásának mérséklésére több száz éves megoldások vannak. Őseink régen kitalálták már, hogy a vastag falak, a jó hőszigetelést biztosító fűtetlen padlásterek, a dupla ablakok és szélfogók sokat segítenek a jobb hőkomfort elérésében. Aztán megpróbáltunk a hagyományok ellen menni, beköltöztünk a padlásterekbe, vékony betonfalak mögé zártuk magunkat, s mára sürgetővé vált a Földünk erőforrásaival való takarékos bánásmód is.

Alaptétel a hőszigetelés
Az energiatakarékos házak alfája az energiaigény csökkentésében rejlik, hiszen napjainkban a fűtésen túl már a nyári hűtés energiaszükségletével is számolnunk kell. Ha tehát jól szigeteljük a házunkat, csökken az energiaveszteség, ami egyenes arányban együtt jár a költségek csökkenésével is. Mivel a hő nemcsak a falakon át távozik/érkezik, hanem a tetőn is, különösen lakott tetőterek esetén legalább ilyen fontos a tetőszerkezet minőségi hőszigetelése. A hőszigetelés hatásosságát maga a hőszigetelőanyag és a felszerelési technológia betartása határozza meg, az oldalfalak esetén azonban sok múlik magának a tégláknak a hőszigetelő képességén is. Ha megvizsgáljuk egy ház élettartamát, könnyen belátjuk, hogy egy 38-as, jó minőségű téglafalra szerelt hőszigetelés állapotromlása nem okoz olyan mértékű energiaveszteséget, mint ha a tetőszerkezetben elázik, lecsúszik vagy összeesik a kőzetgyapot szigetelés, amit ráadásul nem is veszünk észre, hiszen kívülről cserép, lakott tetőtereknél pedig gipszkarton vagy lambéria borítja. Hőkamerás felvételeken gyakorta látni, hogy egy 15 éves családi háznál gyakorlatilag már fabatkát sem ér az egész tetőszigetelés. Fontos tehát, hogy az energiatakarékosságot a hőszigetelésnél kezdjük, törekedjünk a legjobb, legvastagabb szigetelések alkalmazására, és különösen a tetőszerkezetek szigetelési technológiájának betartására.

Napkollektor, a zöld energia úttörője
Szakemberként sosem gondoltam, hogy otthonaink megújuló energiaellátásának egyik első berendezése, a meleg vizet előállító napkollektorok pályafutása ilyen gyorsan leszálló ágba kerül. Pedig csak annyi a baj velük, hogy leggyakrabban nem olyankor termelik a hőt, amikor a felhasználás ezt indokolná, és a hőtárolásra nincs racionális módszer. Ha este elhasználjuk a meleg vizet, a sötét miatt más módon kell termelni a reggelre szükségeset, gondot jelentenek a forró nyári szabadságolások is, amikor melegvíz-fogyasztás híján pillanatok alatt elérheti a rendszer akár a 160 oC-ot is, ami pedig mind a hőhordozó közeg, mind pedig a kollektor idő előtti tönkremeneteléhez vezethet. E rendszer jó kihasználtsága elsősorban nem családi házas léptékben jó, hanem ott, ahol a hőfogyasztás akkor jelentkezik, amikor sokat süt a nap – üzemi zuhanyzók, több száz adagos konyhák és nem utolsósorban a medencék esetében. Utóbbiak hőkapacitása ugyanis bőven elbírja a feleslegessé váló meleg vizet, nem véletlen, hogy napjainkban leginkább medencés épületekben szerelnek napkollektoros rendszereket.

csaladihazepiteseesazenergiatakarekossag 1
Napelemek, végtelen pufferrel
Az idegen szóval fotovoltikus rendszerek olyan napenergia-hasznosító berendezések, amelyek a napsütés fényenergiáját képesek elektromossággá alakítani. A tetőre szerelt panelek a napsütés hatására egyenáramot termelnek, egy inverter nevű berendezés pedig átalakítja olyan váltóárammá, amit a normál 230V-os elektromos hálózatba betáplálhatunk, mintha csak mini erőművet létesítettünk volna. A villanyóra lecserélésével mérni tudjuk mind a megtermelt – elektromos hálózatba betáplált –, mind az Elmű hálózatból elhasznált energiát. Az érvényben lévő energiapolitika értelmében lakossági szinten lehetőségünk van ingyen, végtelen kapacitású energiatárolóként használni az országos energiahálózatot, így az „ad-vesz” villanyórának köszönhetően a nappal megtermelt és hálózatba pumpált energiát éjjel is elfogyaszthatjuk. Sőt, ami igazán nagyszerű: az éves elszámolásnak köszönhetően akár egy egész évig tárolhatjuk energiánkat az országos villamosenergia-rendszer gigantikus kapacitása jóvoltából, azaz a nyáron megtermelt energiát akár télen is elhasználhatjuk, tárolási veszteség nélkül.
Ezzel a megoldással akár teljesen zölddé tud válni az elektromos energiával való fűtés, világítás, melegvíz-termelés. S ha már van „zöld” villamos energiánk, akkor már csak az a kérdés, hogyan használjuk föl minél több dologra.
Napelemek telepítésére dél-kelet, dél-nyugat közötti tájolás és 20-50 fokos dőlészszög az ideális, minden ettől eltérő változás veszteség az áramtermelésben. Ne becsüljük alá a napelemeket ért árnyékolást sem, mert tíz százalékos árnyékolás is akár 30-50 százalékos teljesítménycsökkenéssel jár. Ha a tető 15 éven belül felújításra szorul, inkább válasszunk más helyet az eszköznek, például építsünk vele egy szép új teraszt.

Hogyan használjuk fel a „zöld áramot”?
Ha áramunkat „zöld” módon termeltük, szinte mindegy is, hogy villanybojlerrel vagy hagyományos elektromos kazánnal készül a meleg víz, vagy akár villannyal is fűthetünk. Innen már csak gazdaságossági számítás kérdése, hogy mire költünk többet: napelemből vásárolunk nagyobb mennyiséget, és azt rosszabb hatásfokkal, de olcsóbb beruházással hagyományos, elektromos hőtermelőkben használjuk fel, vagy a kevesebb napelem és hőszivattyú párosítást választjuk. Ha új épületről van szó, biztos nyerő a hőszivattyú, mert manapság kevés olyan épület van, ahol a hűtéssel nem foglalkoznak, a hőszivattyú pedig képes egész évben biztosítani az épület hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energiát is. Hogy jön ez ide? A legygyakrabban a családi házak hűtésére használt berendezés – plusz költség nélkül is – képes téli hőszivattyús üzemben is működni. Tehát, ha hűteni is akarunk, már nem kell másik berendezést venni a fűtés céljára. Meglévő épületekben nem forgatják fel az egész lakást, gépészetet, mindössze a legegyszerűbb módon csatlakoztatják a meglévő rendszerhez, piacot teremtve az elektromos kazánoknak.

Hőszivattyúk és felületfűtési rendszerek
A hőszivattyúk 15 év alatt óriási technikai fejlődésen mentek át. Korábban szinte kizárólag szondás, talajkollektoros, kútvizes hőszivattyúkhoz 100 méter mély talajszondákat kellett kiépíteni, óriási költséggel, felfordulással, rendkívül hosszú megtérülési idővel. Manapság általánosak az egyszerűen telepíthető levegő-víz hőszivattyúk, amelyek hideg téli napokon is képesek a külső levegőből megfelelő mennyiségű hőt kiszippantani, és gazdaságosan felhasználni egy megfelelően megépített felületfűtési rendszerrel kombinálva. A hőszivattyúk hatásossága nagymértékben függ az áthidalandó hőmérséklet- különbségtől, azaz a külső levegő és a fűtővíz hőfokának különbségétől. Alkalmazásuknál ennek a hőfoklépcsőnek alacsonyan tartása a legfőbb szempont, ezért hőszivattyút elsősorban alacsony fűtővíz-hőmérsékletet igénylő felületfűtésekkel kell kombinálni.
A falfűtések jelentősége a külső fali hőszigetelés fejlődésével elmarad, a padlófűtésnél azonban a nagy meleg felületek miatt sokkal kisebb energiabefektetéssel is jó hőérzet biztosítható, és elegendő hozzá 35–40 °C-os fűtővíz. A hűtő-fűtő gépek megjelenésével pedig felmerült annak igénye, hogy a felületfűtéseket ne csak fűtésre, de hűtésre is használjuk. A mennyezetfűtési -hűtési rendszerek lényege: a nagy felületű falak és/vagy mennyezet hőmérsékletét csökkentve jó hűtési funkció alakítható ki az épületben. A felületfűtési-hűtési rendszerek kiépíthetőek vakolatos mennyezetekben és gipszkartonos álmenynyezetekben is, nyári hűtéshez 16 °C-os hűtővíz is elegendő, és télen sem kell 35-38 °C fölé tornázni a vízhőmérsékletet.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu