Rejtett helyekre is nappali világosságot!

Rejtett helyekre is nappali világosságot!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Otthonainkban a fürdőszoba, a közlekedő, a lépcsőház, a toalett vagy gardrób gyakran csak akkor jut természetes fényhez, ha az ajtót nyitva hagyjuk, vagy villanyt kapcsolunk. Noha ma már nem túl költségesek a barátságos fényű ledek, nappalra léteznek ennél jobb, ingyen üzemelő, természetes és igen erős megvilágítást biztosító eszközök is. Felülvilágító kupolák, ablakok és fénycsatornák segítenek a fény „szállításában”.

rejtetthelyekreisnappali 720


Mindennapi életünkben éppoly fontos szerepet töltenek be a házban, lakásban található eldugott, zárt, félhomályos helyiségek, mint a fókuszban álló nappali vagy a konyha, ahová a legnagyobb felületeken próbáljuk bejuttatni a közérzetünket alapvetően befolyásoló természetes fényt. Mára már erre a hiányosságra is megtalálták a megoldást.

Felülvilágító kupolák, ablakok
A felületvilágító kupolák a belső terek természetes fénnyel történő, pontszerű bevilágítására szolgáló nyílászáró szerkezetek. Leggyakrabban egyszintes, nagy alapterületű, lapos tetős vagy alacsony hajlásszögű tetőzetű épületeken fordulnak elő, ahol a homlokzati nyílászárókkal nem biztosítható megfelelő szintű megvilágítás. Bár jellemző előfordulásuk az ipari gyártócsarnokok, bevásárlóközpontok, extravagáns házakban is jó szolgálatot tesznek. A felülvilágító kupolák négyzet, téglalap vagy kör alakú tetőnyílásokra készülnek fix vagy nyitható kivitelben. Üvegezésük egy- vagy többrétegű, víztiszta vagy opál polikarbonát, PET vagy más, nem égve csepegő anyag.
Az akril vagy polikarbonát kupola alatt hőszigetelt, biztonsági üvegezés helyezkedik el. Az üvegezés kívül edzett, belül ragasztott, vagyis törés esetén az autók szélvédőjéhez hasonlóan egyben marad. Az üvegrétegek között elhelyezett fólia megnehezíti az illetéktelen behatolást. Formai kialakításuk domború (buborék), sík, gúla (piramis) vagy – északi fény kupolák esetén – fűrészfog (shed-tető) alakú. A kupolák hőszigetelt üvegszál-erősítésű poliészter vagy fémlemez anyagú, átlag 30 cm magas lábazattal csatlakoznak a tetőhöz. A gyártmány részét képező lábazat esetenként speciális szerelőtalppal, illetve csatlakozó kerettel készülhet, ezáltal korrekt csatlakozás hozható létre profilozott (például trapézlemez, szendvicspanel) tetőhéjaláshoz, vagy lágy (például PVC anyagú) tetőfedéshez.

 Fix vagy nyitható változat
A felülvilágító kupoláknak és ablakoknak két típusa terjedt el: fix és nyitható. A fix hőszigetelt felülvilágító kupolák nemcsak a fény bejutását segítik elő az épületbe, hanem a hatékony energiafelhasználáshoz is hozzájárulnak. Hőszigetelő tulajdonságaik kiválóak, a beltéri klímát az év minden részében kellemessé varázsolják. Amennyiben a kupola kétrétegű formatervezésű, akkor az eső vagy jégeső által keltett zajokat is nagymértékben csökkenti. Bármilyen helyiségben felszerelhetők, és akár távirányítású harmonikaroló is rendelhető hozzájuk a fényerősség szabályozásához. A nyitható kupolák nyitásához- zárásához elektromotor vagy pneumatikus munkahenger szükséges, napi szellőztetés esetén mechanikus, kézi működtetésű nyitószerkezetet is lehet csatlakoztatni hozzá.
A lapostetőkhöz kialakított felülvilágítók az elzárt, kis alapterületű terekbe teszik lehetővé a fény bejutását. A beépítéshez van egy fix, tetőn megjelenő bevilágító és egy belső mennyezetbe szerelhető világítóegység, továbbá ezek összekötője. Kis- és alacsony hajlású tetőkbe ajánlhatók az egyszerű felülvilágító tetőtéri ablakok, amelyek távnyitórúddal vagy motorral működtethetők, és rendelhetők hőszigetelő üvegezéssel is. A síkok elhelyezését úgy alakítják ki, hogy az a minél több fény bejutását biztosítsa. Hibátlan lég- és vízzárásért beépítésüket bízzuk inkább szakemberre.

rejtetthelyekreisnappali 1
Fénycsatorna
A fénycsatorna szintén a manapság divatos, kis hajlásszögű tetővel épített családi házak elengedhetetlen kelléke, de minden, 15 és 60 fok közötti hajlásszögű tetőben, és olyan, a homlokzattal nem határos helyiségben alkalmazható, amely a tetővel közvetlenül nem érintkezik. A szerkezet épületen kívüli része az ún. fénysűrítő búra, kupolaszerűen kiemelkedve a tető síkjából, amely összegyűjti, befelé tereli a fényt. A belső felületén barázdált fénykoncentrátor megtöri és befelé irányítja az alacsony szögben érkező napsugarakat is, így borús időben vagy szürkületkor is elegendő fényt továbbít a belülről fényvisszaverő anyaggal bevont csatornába. A napcső belseje 98- 99,5-os hatásfokkal vezeti el a UV- és infratartománytól megszűrt fényt a rendszer harmadik, szintén fontos eleméhez, a fényszóró prizmához. A mennyezetbe diszkréten simuló lencsés fényszóró egész nap intenzív fényszóróként világítja meg a helyiséget, esténként pedig led világítású armatúraként működik. A fénycsatorna fényátbocsátási kapacitása több tényezőtől függ: az időjárási körülményektől, a napfény beesési szögétől, a fénycsatorna tájolásától és hosszától. Egy fénycsatornával egy kb. 6 négyzetméteres helyiség tökéletesen megvilágítható. Ha a cserépléc külső síkja és a mennyezet belső síkja közötti távolság 90-600 cm, a merev csöves fénycsatorna beépítése javasolt. A fénycsatorna standard hossza 185 cm, de kiegészítő toldócsövekkel akár 6 méterig, a túl hosszú fénycsatorna extra súlyától a belső burát tehermentesíteni szükséges. A merev csöves fénycsatorna beépítéséhez a szakembernek be kell jutnia a padlástérbe.
A flexibilis csöves fénycsatorna tökéletes megoldás minden, a ház belsejében fekvő helyiségbe, amely a tetővel közvetlenül nem határos, és más módon nem vihető be természetes fény. A rugalmas csövű fénycsatorna jó választás, ha a padlástérbe nem lehet bejutni, vagy ott nincs elegendő mozgástér a beépítés elvégzéséhez. Ilyen hely például a fürdőszoba, az előszoba, a gardrób, a háztartási helyiség vagy a lépcsőház, ahol a természetes megvilágítás napközben kívánatos lehet. Akkor is a flexibilis csöves fénycsatorna beépítése javallott, ha a cserépléc külső síkja és a mennyezet belső síkja közötti távolság 40-150 cm.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu