Jövőre belevágunk!

Jövőre belevágunk!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Akár régi családi házat vásárolunk, akár abban élünk, eljön a korszerűsítés ideje. Ilyenkor belevetjük magunkat a hőszigetelési módozatok tanulmányozásába, megpróbáljuk átvágni magunkat a napkollektorok, napelemek sűrű szövevényén (egyáltalán mi a különbség közöttük), hogy azután a hőszivattyúkhoz, légfűtésekhez vagy éppen a földfűtésekhez érve feladjuk a dolgot. De ne keseredjünk el, a helyzet nem reménytelen: áttekintjük, mit és hogyan célszerű csinálni.

jovorebelevagunk 720


Energiakorszerűsítésnél két fontos szempontot kell figyelembe venni. A meleget ne engedjük ki a házunkból, a fűtési energia (és elektromos energia) legnagyobb részét (akár az egészet) pedig próbáljuk meg mi saját magunk előállítani, így csökkentve költségeit. Egy átlagos családi házban a meleg 20-35 százaléka a falakon, 15-25 százaléka a tetőn, további 10-25 százaléka a nyílászárókon, és újabb 10-15 százaléka a födémen és a padlón át távozik. Házunkat tehát „körbe” kell szigetelni, nem csak az oldalfalakat, hanem a tetejét (padlás födém) és az alját (talajon fekvő padló) is.

Hőszigetelési abc
Házunk tartószerkezeti falaival – ha már egyszer megépültek – nem tudunk mit kezdeni, a téglákat nem tudjuk lecserélni korszerűbbre, viszont a falak hőszigetelését elkészíthetjük akár többféle módon is. XPS, EPS, szálas, üvegszálas, kőzetgyapot hőszigetelés jöhet szóba, de melyiket is válasszuk? Általánosságban elmondható, hogy oldalfalra az XPS lemez kivételével bármelyik rakható, az XPS is alkalmas hőszigetelésre, de drágasága miatt nem érdemes, viszont lábazatra, földdel érintkezően a talajba csak ezt tegyük. Padlásfödém hőszigeteléséhez szálas, üvegszálas, kőzetgyapot lemezek alkalmasak.
Mekkora vastagság javasolt? A kérdés eldöntésénél figyelembe kell venni a 2018-tól kötelező új energetikai értékeket, ami a falak hő átbocsájtási tényezőjét U=0,24 W/m2K értékben határozza meg. Egy 1960-70. körüli átlagos családi ház B30 téglafalának hőátbocsátási tényezője ~U=1,57 W/m2K. Ha ezt a nemrégen, illetve napjainkban is még a szokott módon, 5 cm vastag EPS habbal hőszigeteljük, akkor csak ~U=0,52 W/m2K hő átbocsátási tényezőt kapunk. Ahhoz, hogy a megfelelő értéket kapjuk, 14 cm vastag EPS, vagy 11-12 cm vastag EPS grafit hőszigetelést kell használnunk. Persze homlokzatunkat hőszigetelhetjük szálas – üvegszálas vagy kőzetgyapot – anyaggal is, ekkor a vastagság nagyjából az előzőhöz hasonló.

Melyik a jobb anyag, és hatásában az EPS hab és a szálas hőszigetelők között mi a különbség? A szálas hőszigetelő anyagokról elmondható, hogy páraáteresztőek, ezért azt gondolnánk, hogy ennek jelentősége van az otthonainkban feldúsult pára távozásával kapcsolatban. A pára kétféleképpen távozik otthonunkból: a páradiffúzió révén parciális nyomáskülönbség hatására átjut a külső falakon, illetve szellőztetéssel távozik ablakon, ajtón át vagy gépi szellőztetéssel. A vizsgálati eredmények azonban azt találták, hogy a falakon átdiffundáló pára mennyisége átlagos szellőztetés mellett pusztán egy százaléknyi, ezért tehát egyértelmű, hogy a hőszigetelő anyagok fajtája érzékelhetően nem befolyásolja a szellőzést.
A padlásfödém hőszigetelése azonban eltér az előzőben mondottaktól, nem mindegy ugyanis, hogy vízszintes vagy függőleges szerkezet hőszigeteléséről beszélünk. Födém esetén vízszintes a szigetelőanyag fektetése, akár egy, akár két rétegben, és legalább 20 centiméter vastagságúnak kell lennie (két réteg – 2x10 cm – esetén eltolással fektessük egyiket a másikra). A szigetelés alá a födém kialakításától függően páratechnikai réteg szükséges, amely megakadályozza a födémen átjutott pára bekerülését, és esetleges lecsapódását a szigetelésbe. Födémszigeteléshez tehát a páraáteresztő képessége miatt a szálas hőszigetelés célszerű, elhelyezéséről páratechnikai méretezés alapján lehet dönteni. Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így, ha igény van a padlás járhatóságára, kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb., „közlekedési útvonalak” kiépítése szükséges pallók, építőlemezek elhelyezésével.

Nyílászárók cseréje
Az energiakorszerűsítés kapcsán a nyílászáróink cseréjéről sem feledkezhetünk meg. Régi, korszerűtlen, rossz nyílászáróinkon szinte átfütyül a szél, megmozdítva függönyöket is, bennhagyásuk mellett felesleges belevágni bármilyen korszerűsítésbe. Sokféle, korszerű fa, műanyag vagy alufa nyílászáró kapható, vannak közöttük pénztárcakímélőbbek és vannak drágábbak. Lehet alumínium és acél nyílászárókat is kapni, ezeket családi házakban drágaságuk miatt nem nagyon szokás használni. Nyílászáró választásánál ne feledkezzünk meg az árnyékolókról sem!

jovorebelevagunk 1
Energiatermelés napelemmel
Napelemmel, napkollektorral, földfűtéssel részben vagy egészben meg tudjuk termelni házunk fenntartásához a szükséges energiát. De mit jelent mindez a gyakorlatban?
A napelem (más néven: fotovoltaikus cella) egy olyan elektromos eszköz, amely a fény beesési szögétől, erősségétől függően a fényt közvetlenül elektromos energiává alakítja az ún. fotovoltaikus hatás által. Az így megtermelt áramot fel tudjuk használni házunk hőközpontjának üzemeltetésére, világításra, háztartási gépek üzemeltetésére, sőt, az elektromos ellátó rendszerbe is vissza tudjuk táplálni, amiért pénzt kapunk. Ehhez persze megfelelően sok napelemre van szükség, ami nem kevés pénzbe kerül, de néhány telepítését érdemes megfontolni. A napelemeket jellemzően a tetőre telepítik, ha nagy telekkel rendelkezünk, telepíthetjük a földre is. Ne feledjük, a napelemek csak napsütésben üzemelnek megfelelően.
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A napkollektor elnyelő rétegét abszorbernek is nevezik, a hőt ennek a hátára hegesztett vagy forrasztott csőháló veszi fel, majd egy előremenő és egy visszatérő cső segítségével vezetik be a házba. Fűtésre való alkalmazása alacsony hőmérsékletű fűtésvíz-igényt (pl. padlófűtést) feltételez, általában tavasszal és ősszel, mint átmeneti, télen pedig mint kisegítő fűtés használatos. A napkollektorokat szintén a tetőkre telepítik, számukat nem érdemes megsokszorozni, mivel csak kiegészítő fűtésre használhatók.

jovorebelevagunk 2
Fűtés a Föld és a Nap hőjével
A földfűtés a Föld hőjét használja fel házunk fűtéséhez egy hőszivattyú segítségével, amelynek működtetéséhez azonban elektromos energiára van szükség. Hozzávetőlegesen a gázszámla 60 százalékát tudjuk ezzel a megoldással megtakarítani, kb.40 százalék elmegy a rendszerhez szükséges elektromos áram költségére. Függőleges kiépítés esetén a rendszerhez egy kb. 12 cm átmérőjű „kutat” vagy „kutakat” fúrnak le a talajba 30-100 méter mélyre, ebbe kerülnek a szondák, amelyek hőcserélőn keresztül fűtik otthonunkat. A geotermikus fűtéshez – mivel alacsony hőfokon működik – padlófűtést, falfűtést, mennyezetfűtést érdemes használni, a hagyományos radiátoros rendszerhez nem használható. Földfűtésnél létezik vízszintes telepítés is, amikor 1-1,5 méter mélyen tesznek a talajtakaró alá egy hálót, ahol leginkább a Naptól felmelegített felszín energiáját használják, nem pedig geotermikust.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.