Jövőre belevágunk!

Jövőre belevágunk!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Akár régi családi házat vásárolunk, akár abban élünk, eljön a korszerűsítés ideje. Ilyenkor belevetjük magunkat a hőszigetelési módozatok tanulmányozásába, megpróbáljuk átvágni magunkat a napkollektorok, napelemek sűrű szövevényén (egyáltalán mi a különbség közöttük), hogy azután a hőszivattyúkhoz, légfűtésekhez vagy éppen a földfűtésekhez érve feladjuk a dolgot. De ne keseredjünk el, a helyzet nem reménytelen: áttekintjük, mit és hogyan célszerű csinálni.

jovorebelevagunk 720


Energiakorszerűsítésnél két fontos szempontot kell figyelembe venni. A meleget ne engedjük ki a házunkból, a fűtési energia (és elektromos energia) legnagyobb részét (akár az egészet) pedig próbáljuk meg mi saját magunk előállítani, így csökkentve költségeit. Egy átlagos családi házban a meleg 20-35 százaléka a falakon, 15-25 százaléka a tetőn, további 10-25 százaléka a nyílászárókon, és újabb 10-15 százaléka a födémen és a padlón át távozik. Házunkat tehát „körbe” kell szigetelni, nem csak az oldalfalakat, hanem a tetejét (padlás födém) és az alját (talajon fekvő padló) is.

Hőszigetelési abc
Házunk tartószerkezeti falaival – ha már egyszer megépültek – nem tudunk mit kezdeni, a téglákat nem tudjuk lecserélni korszerűbbre, viszont a falak hőszigetelését elkészíthetjük akár többféle módon is. XPS, EPS, szálas, üvegszálas, kőzetgyapot hőszigetelés jöhet szóba, de melyiket is válasszuk? Általánosságban elmondható, hogy oldalfalra az XPS lemez kivételével bármelyik rakható, az XPS is alkalmas hőszigetelésre, de drágasága miatt nem érdemes, viszont lábazatra, földdel érintkezően a talajba csak ezt tegyük. Padlásfödém hőszigeteléséhez szálas, üvegszálas, kőzetgyapot lemezek alkalmasak.
Mekkora vastagság javasolt? A kérdés eldöntésénél figyelembe kell venni a 2018-tól kötelező új energetikai értékeket, ami a falak hő átbocsájtási tényezőjét U=0,24 W/m2K értékben határozza meg. Egy 1960-70. körüli átlagos családi ház B30 téglafalának hőátbocsátási tényezője ~U=1,57 W/m2K. Ha ezt a nemrégen, illetve napjainkban is még a szokott módon, 5 cm vastag EPS habbal hőszigeteljük, akkor csak ~U=0,52 W/m2K hő átbocsátási tényezőt kapunk. Ahhoz, hogy a megfelelő értéket kapjuk, 14 cm vastag EPS, vagy 11-12 cm vastag EPS grafit hőszigetelést kell használnunk. Persze homlokzatunkat hőszigetelhetjük szálas – üvegszálas vagy kőzetgyapot – anyaggal is, ekkor a vastagság nagyjából az előzőhöz hasonló.

Melyik a jobb anyag, és hatásában az EPS hab és a szálas hőszigetelők között mi a különbség? A szálas hőszigetelő anyagokról elmondható, hogy páraáteresztőek, ezért azt gondolnánk, hogy ennek jelentősége van az otthonainkban feldúsult pára távozásával kapcsolatban. A pára kétféleképpen távozik otthonunkból: a páradiffúzió révén parciális nyomáskülönbség hatására átjut a külső falakon, illetve szellőztetéssel távozik ablakon, ajtón át vagy gépi szellőztetéssel. A vizsgálati eredmények azonban azt találták, hogy a falakon átdiffundáló pára mennyisége átlagos szellőztetés mellett pusztán egy százaléknyi, ezért tehát egyértelmű, hogy a hőszigetelő anyagok fajtája érzékelhetően nem befolyásolja a szellőzést.
A padlásfödém hőszigetelése azonban eltér az előzőben mondottaktól, nem mindegy ugyanis, hogy vízszintes vagy függőleges szerkezet hőszigeteléséről beszélünk. Födém esetén vízszintes a szigetelőanyag fektetése, akár egy, akár két rétegben, és legalább 20 centiméter vastagságúnak kell lennie (két réteg – 2x10 cm – esetén eltolással fektessük egyiket a másikra). A szigetelés alá a födém kialakításától függően páratechnikai réteg szükséges, amely megakadályozza a födémen átjutott pára bekerülését, és esetleges lecsapódását a szigetelésbe. Födémszigeteléshez tehát a páraáteresztő képessége miatt a szálas hőszigetelés célszerű, elhelyezéséről páratechnikai méretezés alapján lehet dönteni. Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így, ha igény van a padlás járhatóságára, kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb., „közlekedési útvonalak” kiépítése szükséges pallók, építőlemezek elhelyezésével.

Nyílászárók cseréje
Az energiakorszerűsítés kapcsán a nyílászáróink cseréjéről sem feledkezhetünk meg. Régi, korszerűtlen, rossz nyílászáróinkon szinte átfütyül a szél, megmozdítva függönyöket is, bennhagyásuk mellett felesleges belevágni bármilyen korszerűsítésbe. Sokféle, korszerű fa, műanyag vagy alufa nyílászáró kapható, vannak közöttük pénztárcakímélőbbek és vannak drágábbak. Lehet alumínium és acél nyílászárókat is kapni, ezeket családi házakban drágaságuk miatt nem nagyon szokás használni. Nyílászáró választásánál ne feledkezzünk meg az árnyékolókról sem!

jovorebelevagunk 1
Energiatermelés napelemmel
Napelemmel, napkollektorral, földfűtéssel részben vagy egészben meg tudjuk termelni házunk fenntartásához a szükséges energiát. De mit jelent mindez a gyakorlatban?
A napelem (más néven: fotovoltaikus cella) egy olyan elektromos eszköz, amely a fény beesési szögétől, erősségétől függően a fényt közvetlenül elektromos energiává alakítja az ún. fotovoltaikus hatás által. Az így megtermelt áramot fel tudjuk használni házunk hőközpontjának üzemeltetésére, világításra, háztartási gépek üzemeltetésére, sőt, az elektromos ellátó rendszerbe is vissza tudjuk táplálni, amiért pénzt kapunk. Ehhez persze megfelelően sok napelemre van szükség, ami nem kevés pénzbe kerül, de néhány telepítését érdemes megfontolni. A napelemeket jellemzően a tetőre telepítik, ha nagy telekkel rendelkezünk, telepíthetjük a földre is. Ne feledjük, a napelemek csak napsütésben üzemelnek megfelelően.
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A napkollektor elnyelő rétegét abszorbernek is nevezik, a hőt ennek a hátára hegesztett vagy forrasztott csőháló veszi fel, majd egy előremenő és egy visszatérő cső segítségével vezetik be a házba. Fűtésre való alkalmazása alacsony hőmérsékletű fűtésvíz-igényt (pl. padlófűtést) feltételez, általában tavasszal és ősszel, mint átmeneti, télen pedig mint kisegítő fűtés használatos. A napkollektorokat szintén a tetőkre telepítik, számukat nem érdemes megsokszorozni, mivel csak kiegészítő fűtésre használhatók.

jovorebelevagunk 2
Fűtés a Föld és a Nap hőjével
A földfűtés a Föld hőjét használja fel házunk fűtéséhez egy hőszivattyú segítségével, amelynek működtetéséhez azonban elektromos energiára van szükség. Hozzávetőlegesen a gázszámla 60 százalékát tudjuk ezzel a megoldással megtakarítani, kb.40 százalék elmegy a rendszerhez szükséges elektromos áram költségére. Függőleges kiépítés esetén a rendszerhez egy kb. 12 cm átmérőjű „kutat” vagy „kutakat” fúrnak le a talajba 30-100 méter mélyre, ebbe kerülnek a szondák, amelyek hőcserélőn keresztül fűtik otthonunkat. A geotermikus fűtéshez – mivel alacsony hőfokon működik – padlófűtést, falfűtést, mennyezetfűtést érdemes használni, a hagyományos radiátoros rendszerhez nem használható. Földfűtésnél létezik vízszintes telepítés is, amikor 1-1,5 méter mélyen tesznek a talajtakaró alá egy hálót, ahol leginkább a Naptól felmelegített felszín energiáját használják, nem pedig geotermikust.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu