A homlokzat esztétikája

A homlokzat esztétikája

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mi is a homlokzat? Hány homlokzata van egy épületnek? Mi határozza meg a megjelenését, formáját? Mi alapján tudunk szép, esztétikus homlokzatot létrehozni? E kérdésekre nem könnyű a válasz, mivel a szépség nem tudományosan meghatározott fogalom. „A szépnek nincsen tudománya, hanem csak kritikája…” (Immanuel Kant), és az állítást nehéz vitatni. Nézzük, mégis mit tehetünk?

ahomlokzaztesztetikaja 720


A homlokzat az épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört fala. Építészeti kialakításának az egyik fő szempontja, hogy tükrözze vissza az épület belsejét, rendeltetését. Mindez inkább a főhomlokzatra vonatkozik, itt a szélesség és magasság aránya, a nyílások, az emeleteket elválasztó párkányok, a falfelület díszítése jellemző az egyes építészeti stílusokra.

ahomlokzaztesztetikaja 3
A homlokzat összetevői
A homlokzatot formáló, kialakító összetevők a következők: arányok, tagoltság, homlokzati elemek, anyaghasználat, színek, tető megjelenése. Mivel az arányosság mindig két mennyiség viszonyát jelöli, így ezt alkalmazhatjuk az épületekre is. Az arányosságra leginkább az aranymetszés adhat útmutatót, ami nem jelent mást, mint „A kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbik részhez, mint a nagyobbik rész az egészhez.” Alkalmazhatjuk ezt a homlokzat szélességének és magasságának viszonyára, az ablakokra, ajtókra és egyéb díszekre. De ez sem adhat teljesen pontos útmutatást, mert mit kezdünk a toronyházakkal, felhőkarcolókkal, nem is beszélve a parametrikus építészetről. A tagolással, a homlokzati elemek használatával javíthatunk homlokzatunk egysíkúságán, bár egy teljesen sík homlokzat is lehet esztétikus, megfelelő anyaghasználat mellett. A homlokzat „mozgatásával” függőleges vagy vízszintes irányban adhatunk a megjelenésnek ritmust, karaktert. Tehetjük ezt a homlokzat felével, közepével vagy egyéb részeivel. A homlokzati elemek formaalakítási lehetőségei szinte korlátlanok: ugyanazon elemeket többféle méretben, arányban, színben lehet elhelyezni a homlokzaton. A homlokzati elemek arányai, egymásra és a teljes egészre gyakorolt hatása alakítja, teszi széppé az épület megjelenését, de vigyázzunk a mennyiséggel és az arányokkal! Sokunk látott már családi házat kő korláttal, kő oroszlánokkal. A homlokzatformáló elemek, a teljesség igénye nélkül: • falfelületek • ajtók, ablakok és tartozékaik • árnyékolók, árnyékoló berendezések • lépcsők • erkélyek, teraszok • mellvédek, korlátok • tetőidom, tetőhéjalás • kémények, szellőzők, bevilágítók • telepített növényzet • tornyok • párkányok.

ahomlokzaztesztetikaja 1
Anyagok, színek és sturktúrák
Egy-egy homlokzatnak fontos befolyásoló tényezője az anyag- és színhasználat. A megjelenő domináns anyaggal – tégla, kő, vakolt struktúra – lehet hagyományosabb irányba elmenni, vagy üveg, beton, acél, aktív rozsda felületekkel a modernebb összkép felé. Fontos szabály, hogy lehetőleg két-három meghatározó anyagnál ne használjunk többet. Az anyagféleségek és a színek ügyes kombinációjával akár kifejezhetjük az építészeti gondolatot is: utalhatunk a szerkezetre (pl. nyersbeton), de utalhatunk a funkcióra is (pl. elegáns, nagy felület vagy piros szín tűzoltóság).
A falszínekre a helyi rendeletek is tartalmazhatnak előírásokat. Szín használatánál eldöntendő, hogy mi a célunk: homlokzatunkkal ki akarunk-e tűnni a környezetből, vagy azt szeretnénk, hogy ingatlanunk esztétikusan belesimuljon a környezetbe. Kisebb épületeknél lehetőleg csak egy-két színt használjunk, nagyobbaknál lehet akár többet is, de ne kenjük föl a kereskedőnél kapható összes színt, és kerüljük az erős tónusokat is (ugye láttunk már neon zöld vagy nagyon kék házat)! Alapvetés, hogy homlokzatunk színei harmonizáljanak az épületen használt anyagokkal – tető, nyílászárók, lábazat. Mivel nyaranta a déli homlokzaton akár 60-70 ˚C fok is lehet a hőmérséklet, hőszigetelő rendszereknél javasolt a 25-30 százalék feletti fényvisszaverő képességű színek választása, amelyet a színkártyán HVB értékkel jelölnek.
A homlokzati anyagok struktúrája is sokféle lehet, amelyeket egymáshoz viszonyítva célszerű kiválasztanunk. A kő struktúra lehet faragott, vágott, csiszolt, égetett, fényezett és még sok más fajta. Ha hőszigetelést rakunk, akkor ezt festhetjük, vakolhatjuk, illetve a vakolatot festhetjük (ha elrontottuk a színt). A vakolat (nemesvakolat, díszítő vakolat, vékonyvakolat) anyagában és struktúrájában is sokféle lehet: készülhet sima, kapart, dörzsölt, cuppantott és még sokféle kivitelben. Itt is tartsuk szem előtt, hogy a vékonyvakolat struktúrája, színe idomuljon a lábazat, a tetőfedés, bádogozás színeihez, struktúrájához, egy homlokzati egységet (saroktól sarokig) egyszerre színezzünk, és utána az állványzatot – az állványkikötés helyeinek folyamatos javításával – lehetőleg azonnal bontsuk el.

ahomlokzaztesztetikaja 2
Díszítő tagozatok
A homlokzati díszítő tagozatok már az építés legkorábbi időszaka óta jelen vannak. Eleinte sásból, nádból, fából építettek, amelyek a terhelés hatására összenyomódtak, így az anyag sajátosságaiból eredően szinte maguktól alakultak ki. Később a kőépítészetben tovább éltek a faépítészet szerkezeti megoldásai és formái (pl. az egyiptomi a papiruszfejezetes, pálmafejezetes, lótuszfejezetes oszlopok). Később a jobb teherátadás miatt rákerült az oszlopok tetejére az „abakusz”, azaz a „fejlemez”, és szigorodott az arányrendszer, aminek az alapja az oszlop átmérőjének a fele, a „modul” volt. A homlokzati tagozatok fejlődése, használata nagyjából a modern építészet megjelenéséig tartott, manapság ritkán látni új épületeken, megváltozott a kifejezési forma, a technika. Oszlopokat, gerendákat, boltíveket sem nagyon látunk, csak rejtve, inkább a nagy üvegfelületek, függönyfalak, ferde formák a kifejezés módjai.
Az újabb trendekben, a parametrikus építészetben („folyékony építészet”) már szinte nincs egy vízszintes vagy függőleges egyenes vonal, sík felület sem, majd minden íves, az épület hullámzik, mint a víz. A technológia fejlődése ezt is lehetővé teszi. S mi lesz a jövő? Nehéz megmondani, de már tervezik az egy kilométernél is magasabb felhőkarcolót, nem beszélve a legújabb technológiáról, a 3D nyomtatóval készült házakról. Ez ugyan még csak kísérleti stádiumban van, de nem tudhatjuk, mi lesz a vége, hová vezet. Esetleg kinyomtathatjuk majd saját házunkat is kényelmes karosszékünkből?

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu