A homlokzat esztétikája

A homlokzat esztétikája

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mi is a homlokzat? Hány homlokzata van egy épületnek? Mi határozza meg a megjelenését, formáját? Mi alapján tudunk szép, esztétikus homlokzatot létrehozni? E kérdésekre nem könnyű a válasz, mivel a szépség nem tudományosan meghatározott fogalom. „A szépnek nincsen tudománya, hanem csak kritikája…” (Immanuel Kant), és az állítást nehéz vitatni. Nézzük, mégis mit tehetünk?

ahomlokzaztesztetikaja 720


A homlokzat az épület utcára, udvarra vagy kertre néző, nyílásokkal áttört fala. Építészeti kialakításának az egyik fő szempontja, hogy tükrözze vissza az épület belsejét, rendeltetését. Mindez inkább a főhomlokzatra vonatkozik, itt a szélesség és magasság aránya, a nyílások, az emeleteket elválasztó párkányok, a falfelület díszítése jellemző az egyes építészeti stílusokra.

ahomlokzaztesztetikaja 3
A homlokzat összetevői
A homlokzatot formáló, kialakító összetevők a következők: arányok, tagoltság, homlokzati elemek, anyaghasználat, színek, tető megjelenése. Mivel az arányosság mindig két mennyiség viszonyát jelöli, így ezt alkalmazhatjuk az épületekre is. Az arányosságra leginkább az aranymetszés adhat útmutatót, ami nem jelent mást, mint „A kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbik részhez, mint a nagyobbik rész az egészhez.” Alkalmazhatjuk ezt a homlokzat szélességének és magasságának viszonyára, az ablakokra, ajtókra és egyéb díszekre. De ez sem adhat teljesen pontos útmutatást, mert mit kezdünk a toronyházakkal, felhőkarcolókkal, nem is beszélve a parametrikus építészetről. A tagolással, a homlokzati elemek használatával javíthatunk homlokzatunk egysíkúságán, bár egy teljesen sík homlokzat is lehet esztétikus, megfelelő anyaghasználat mellett. A homlokzat „mozgatásával” függőleges vagy vízszintes irányban adhatunk a megjelenésnek ritmust, karaktert. Tehetjük ezt a homlokzat felével, közepével vagy egyéb részeivel. A homlokzati elemek formaalakítási lehetőségei szinte korlátlanok: ugyanazon elemeket többféle méretben, arányban, színben lehet elhelyezni a homlokzaton. A homlokzati elemek arányai, egymásra és a teljes egészre gyakorolt hatása alakítja, teszi széppé az épület megjelenését, de vigyázzunk a mennyiséggel és az arányokkal! Sokunk látott már családi házat kő korláttal, kő oroszlánokkal. A homlokzatformáló elemek, a teljesség igénye nélkül: • falfelületek • ajtók, ablakok és tartozékaik • árnyékolók, árnyékoló berendezések • lépcsők • erkélyek, teraszok • mellvédek, korlátok • tetőidom, tetőhéjalás • kémények, szellőzők, bevilágítók • telepített növényzet • tornyok • párkányok.

ahomlokzaztesztetikaja 1
Anyagok, színek és sturktúrák
Egy-egy homlokzatnak fontos befolyásoló tényezője az anyag- és színhasználat. A megjelenő domináns anyaggal – tégla, kő, vakolt struktúra – lehet hagyományosabb irányba elmenni, vagy üveg, beton, acél, aktív rozsda felületekkel a modernebb összkép felé. Fontos szabály, hogy lehetőleg két-három meghatározó anyagnál ne használjunk többet. Az anyagféleségek és a színek ügyes kombinációjával akár kifejezhetjük az építészeti gondolatot is: utalhatunk a szerkezetre (pl. nyersbeton), de utalhatunk a funkcióra is (pl. elegáns, nagy felület vagy piros szín tűzoltóság).
A falszínekre a helyi rendeletek is tartalmazhatnak előírásokat. Szín használatánál eldöntendő, hogy mi a célunk: homlokzatunkkal ki akarunk-e tűnni a környezetből, vagy azt szeretnénk, hogy ingatlanunk esztétikusan belesimuljon a környezetbe. Kisebb épületeknél lehetőleg csak egy-két színt használjunk, nagyobbaknál lehet akár többet is, de ne kenjük föl a kereskedőnél kapható összes színt, és kerüljük az erős tónusokat is (ugye láttunk már neon zöld vagy nagyon kék házat)! Alapvetés, hogy homlokzatunk színei harmonizáljanak az épületen használt anyagokkal – tető, nyílászárók, lábazat. Mivel nyaranta a déli homlokzaton akár 60-70 ˚C fok is lehet a hőmérséklet, hőszigetelő rendszereknél javasolt a 25-30 százalék feletti fényvisszaverő képességű színek választása, amelyet a színkártyán HVB értékkel jelölnek.
A homlokzati anyagok struktúrája is sokféle lehet, amelyeket egymáshoz viszonyítva célszerű kiválasztanunk. A kő struktúra lehet faragott, vágott, csiszolt, égetett, fényezett és még sok más fajta. Ha hőszigetelést rakunk, akkor ezt festhetjük, vakolhatjuk, illetve a vakolatot festhetjük (ha elrontottuk a színt). A vakolat (nemesvakolat, díszítő vakolat, vékonyvakolat) anyagában és struktúrájában is sokféle lehet: készülhet sima, kapart, dörzsölt, cuppantott és még sokféle kivitelben. Itt is tartsuk szem előtt, hogy a vékonyvakolat struktúrája, színe idomuljon a lábazat, a tetőfedés, bádogozás színeihez, struktúrájához, egy homlokzati egységet (saroktól sarokig) egyszerre színezzünk, és utána az állványzatot – az állványkikötés helyeinek folyamatos javításával – lehetőleg azonnal bontsuk el.

ahomlokzaztesztetikaja 2
Díszítő tagozatok
A homlokzati díszítő tagozatok már az építés legkorábbi időszaka óta jelen vannak. Eleinte sásból, nádból, fából építettek, amelyek a terhelés hatására összenyomódtak, így az anyag sajátosságaiból eredően szinte maguktól alakultak ki. Később a kőépítészetben tovább éltek a faépítészet szerkezeti megoldásai és formái (pl. az egyiptomi a papiruszfejezetes, pálmafejezetes, lótuszfejezetes oszlopok). Később a jobb teherátadás miatt rákerült az oszlopok tetejére az „abakusz”, azaz a „fejlemez”, és szigorodott az arányrendszer, aminek az alapja az oszlop átmérőjének a fele, a „modul” volt. A homlokzati tagozatok fejlődése, használata nagyjából a modern építészet megjelenéséig tartott, manapság ritkán látni új épületeken, megváltozott a kifejezési forma, a technika. Oszlopokat, gerendákat, boltíveket sem nagyon látunk, csak rejtve, inkább a nagy üvegfelületek, függönyfalak, ferde formák a kifejezés módjai.
Az újabb trendekben, a parametrikus építészetben („folyékony építészet”) már szinte nincs egy vízszintes vagy függőleges egyenes vonal, sík felület sem, majd minden íves, az épület hullámzik, mint a víz. A technológia fejlődése ezt is lehetővé teszi. S mi lesz a jövő? Nehéz megmondani, de már tervezik az egy kilométernél is magasabb felhőkarcolót, nem beszélve a legújabb technológiáról, a 3D nyomtatóval készült házakról. Ez ugyan még csak kísérleti stádiumban van, de nem tudhatjuk, mi lesz a vége, hová vezet. Esetleg kinyomtathatjuk majd saját házunkat is kényelmes karosszékünkből?

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.