Panellakásban, tágasan

Panellakásban, tágasan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A házgyári technológiával épült lakások átalakításánál korlátozottak a lehetőségeink. A fűtésrendszer vagy a közművek átalakítása egyénileg lehetetlen, csak akkor kerülhet rá sor, ha az egész ház rászánja magát, jellemzően nagyrészt pályázati pénzből. A komplex felújítást célszerű az ablakok cseréjével kezdeni, ugyanis a mázolt, elavult nyílászárók ideje lejárt. S ha a négy fal között térélményre is vágyunk? Van megoldás!

panellakasbantagasan 720


Az ablak felújítása sokszor része a ház teljes külső felújításának, aminek során az egész házban azonos ablakokat építenek be, látványosan javítva a társasház küllemét. Ha egyedül vágunk bele a felújításba, mert nem akarjuk megvárni, míg mindenki rászánja magát a házban, ügyeljünk arra, hogy pontosan olyan osztású és színű ablakot építsünk be, mint a meglévő. Figyeljünk arra is, hogy minden ablakszárny nyitható legyen, mert az emeleten sokba kerül majd alpinistákkal tisztíttatni a fix beépítésű ablakrészt.

Ablakcsere vagy javítás?
Ne dőljünk be a csábos ajánlatnak, ha a mester beígéri, majd ő jutányos áron feljavítja a meglévőt. Ma ugyanis elvárjuk egy ablaktól a jó szigetelést, a speciális üvegezést, a kiváló vasalatokat. Ezeket azonban utólag nem lehet beépíteni az elöregedett fa keretekbe, tokokba. Az ablakcserénél a régi felújítása mellett a másik trükk, hogy a tokot nem, csak az ablakszárnyat cserélik, és így olcsóbban megússzuk, ráadásul elkerüljük a felfordulást. Ezzel azonban csak azt érjük el, hogy a szigetelés nulla marad, az ablak pedig szörnyen ronda lesz, a lakásunk értékét nem növeltük, inkább csökkentettük.

Mi legyen a loggiával?
Egy időben nagy divat volt a panellakásokban a loggiák beépítése, sok esetben a loggia falára helyezett ablakkal. Ettől a lakás alapterülete nem nőtt, viszont az eredeti szoba sötét lett, megszűnt a közvetlen szellőzés, ráadásul a beépített tér télen hideg, nyáron forró volt, s a lomok tárolásán kívül semmire nem lehetett használni. Persze lehet olyan helyzet, amikor érdemes beépíteni a loggiát, amennyiben a lakás forgalmas út mellett fekszik, vagy egyéb okból alkalmatlan a hely arra, hogy valaha is kiüljünk. De igazi erkélyt sose építsünk be, mert szörnyen néz ki és használhatatlan is lesz. Egy szoba mérete nemcsak úgy növelhető, ha konkrétan hozzáadunk az alapterülethez, hanem akár úgy is, hogy látványban bővítjük. Például hozzákapcsoljuk vizuálisan az erkélyt. Ez úgy lehetséges, hogy a szokásos szerencsétlen ablak+erkélyajtó helyett az ablak alatti fél fal bontásával egy hatalmas ablakot és erkélyajtót építünk be, feltéve, hogy a loggia fala tömör, tehát a homlokzati átalakítás nem látszik az utcáról. Ha beépített a loggiánk, meggondolandó a visszabontása a szoba felé, integrálva a lakótérbe. Az így nyert néhány négyzetméterre olyan funkciót tervezzünk, amelynél nem gond a szobához viszonyított szintkülönbség: lehet ott kis könyvtár, dolgozó-, hobbi- vagy kávézósarok.

panellakasbantagasan 1
Alaprajzi változások, falbontás
Nehezebb téma a panellakások nem túl népszerű alaprajzának átszabása. A panelek egészen más technikával épültek, mint a téglaházak, azaz a szerkezeti elemek is másként kapcsolódnak egymáshoz. Míg egy hagyományos építésű háznál a válaszfalak sosem viselnek terhet, tehát korlátozás nélkül bonthatók, illetve megfelelő áthidaló beépítésével a főfalakon is nyitható új, akár nagyobb nyílás is, a paneleknél más a helyzet. Teherhordó falazatokhoz legfeljebb a felsőbb szinteken szabad hozzányúlni, az alsóbb szinteken ezek elbontása rizikós, bár a szerkezetek rengeteg biztonsággal, tartalékkal rendelkeznek. Mégis annak igazolása, hogy a teherhordó rendszer biztonsággal képes viselni a terheit a falbontást követően is, csak igen komplex, az egész épületre kiterjedő szerkezeti analízissel oldható meg. Ez pedig az ilyen jellegű lakossági megbízások esetében sem a munka mennyisége és ideje, sem pedig annak költségvonzata miatt nem igazán működőképes. Panel épületek válaszfalairól azt érdemes tudni, hogy általában elbonthatók, azonban az épület tervezői eredetileg ezek merevítő hatásával is számoltak, és az is kérdés, hogy milyen bontások történtek már a velünk függőlegesen egy oldalon lévő lakásokban. A gyakorlatban sokszor a lakóközösség ijed meg, amikor megkezdődik a panelben a falbontás, és szalad a közös képviselőhöz vagy az építési hatósághoz. Ilyenkor célszerű, ha már a kezünkben van statikusi szakvélemény, amely igazolja, hogy az adott falazat vagy falazatrész elbontható, illetve milyen feltételekkel végezhető a falbontás. Tehát panel épületekben célszerű minden esetben szakvéleményt készíttetni, akár tartószerkezetről, akár válaszfal elbontásáról beszélünk.

Manapság azonban a nehézségek ellenére mégis gyakran merül fel a falbontás igénye panellakás felújításánál, mert látványos eredményt hoz, eltünteti a dobozérzést, tágas terek nyílnak meg. A betonvágás költséges művelet, hiszen speciális szerszám kell hozzá, a kivágott nehéz faldarabokat elszállítani sem egyszerű, az erre szakosodott cégek közel tízmilliós gépekkel dolgoznak. Sose próbálkozunk magunk, úgyis kudarcra ítélt kísérletünk.
Az árakról: nagyságrendileg egy konyha-étkező közötti ablaknyílás vágása 50-90 ezer forintba kerül, és jó, ha tudjuk, hogy a munkálatok rendkívül nagy kosszal járnak. A munka zajszintje minimális, a keletkező port vízhűtés semlegesíti, a kivágott betonfalat azonban össze kell törni, a keletkező sittet el kell szállíttatni, ezért felújítás előtt végeztessük ezeket a munkákat. Amennyiben berendezett lakásban kell vágni, takarással (osb lappal, fóliával) lehet védekezni. Fontos tudni, hogy a betonvágó tárcsával csak egyenesek vághatók, ívek kialakítására utólag, gipszkartonból van mód. Tervezzünk inkább csak kis változtatásokat: nyissuk össze a konyhát az étkezővel, vagy csak nyissuk meg a falát, egybenyittathatjuk az apró vécét a fürdőszobával, és máris optimálisabb lesz a helyiségünk.

Végül mit tanácsolhatunk azoknak, akik ugyan elégedetlenek panellakásuk beosztásával, de betonvágásba nincs kedvük belefogni? Forduljanak lakberendezőhöz, bizonyosan kitalál valami okosat.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.