A hőszigetelés miatti pára legendája

A hőszigetelés miatti pára legendája

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Valóban félnünk kell a páralecsapódástól, ha polisztirol hőszigetelésünk van? Hogyan kerülhetjük el az épületben keletkező párát, és mi a teendőnk akkor, ha már kialakult? Cikkünkben eloszlatjuk a pára körül keringő tévhiteket.

ahoszigetelesmiattiparalegend 720


Fejenként 15 perc zuhanyzás, főzés, házimunka, a nedves ruhák rendszeres szárítása… mind-mind olyan tényezők, amelyeket számba kell vennünk a vízgőz keletkezése kapcsán. Nem csoda, ha néha úgy tűnik, a pára állandó vendégként van jelen otthonunkban. Lakóházainkban akár napi 7 liter pára is keletkezhet, ami igencsak számottevő. Az új építésű lakások esetében pedig még nagyobb mennyiségről beszélhetünk, hiszen a szerkezetekben jelentős nedvesség maradhat beköltözés után is.

ahoszigetelesmiattiparalegend 1
Távozik-e a falon át vagy sem?
Vajon mi történik azzal a sok párával, ami a hétköznapok során keletkezik, illetve mit tehetünk az elvezetése érdekében? A régi házakra jellemző rosszul záródó ajtók és ablakok nagy résein még szabadon tudott távozni a vízgőz, óránként csaknem 20-szor cserélődött a levegő a helységben a foghíjas záródásnak köszönhetően, ez azonban a precízen záródó nyílászárók esetében már nincs így. De mit eredményezett mindez? Természetesen azt, hogy a lakótérből a meleg is kiszökött a réseken keresztül, az állandó levegőcsere pedig nem tartható állapot. És itt következik a tévhit: ha nem az ajtón-ablakon, akkor biztosan a falakon át távozik a vízgőz, a pára, ha azonban a falakat polisztirollal hőszigeteljük, azzal megakadályozzuk ezt a folyamatot.
Vizsgálatok igazolták, hogy a falon keresztül a nedvességnek pusztán 2-4 százaléka tud távozni, akkor is, ha a falazat nincs szigetelve. Mindez azt jelenti, hogy a falon távozó nedvesség mennyisége a felvitt hőszigetelés anyagától teljes mértékben független! Értelemszerű elvárásunk a falakkal szemben, hogy ne engedjenek át magukon levegőt, hiszen egyik fő feladatuk, hogy bent tartsák a hőt.
Milyen módszerünk marad hát a pára csökkentésére? A hagyományos szellőztetés vagy a mesterséges elszívás, amivel a nedvesség 96-98 százaléka gond nélkül elvezethető.

ahoszigetelesmiattiparalegend 2
Hőszigeteléssel a páralecsapódás ellen
Tévhit tehát, hogy a felvitt hőszigetelőanyagtól függ a lakótérben ragadt pára mennyisége, hiszen az nagymértékben nem befolyásolja otthonunk levegőjének nedvességét. A páralecsapódás mértékén azonban kifejezetten segíthetünk a megfelelő hőszigeteléssel.
Ebben az esetben ugyanis nagymértékben megnő a falak belső felületének hőmérséklete, és minél melegebb ez a felület, a levegő annál több párát képes megtartani önmagában. Ezzel pedig a falakon lévő páralecsapódás elkerülhető. Megfelelő hőszigetelés nélkül viszont falaink felületi hőmérséklete, valamint a belső levegő hőmérséklete között 7-8°C-os különbség is kialakulhat, ez pedig egyenes út a páralecsapódáshoz, és így a kellemetlen penészedéshez is.
A tények tehát azt mutatják, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét hagyományos szellőztetéssel, modern ablakokba épített résszellőzőkkel vagy elszívókkal tudjuk elvezetni, a külső falak hőszigetelése pedig segít megelőzni a lecsapódást. Megfelelő polisztirol hőszigeteléssel (EPS) a hőmérsékletkülönbség 2-3°C-os szintre mérsékelhető.
A hagyományos, fehér polisztirol táblák mellett egyre népszerűbbek az újgenerációs, grafitadalékos, szürke színű polisztirollapok is, pl. a Bachl Extrapor, amelynek nagy előnye, hogy ugyanazzal a vastagsággal hatékonyabban szigetel.

További részletek:
http://www.bachl.hu/termekek/bachl-nikecell-eps

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ legjobb középülete az új Néprajzi Múzeum

A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerés Magyarország számára történelmi léptékű győzelmet jelent, különös tekintettel arra, hogy egy állami beruházást választott a világ legjobbjának a nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri. Az International Property Awards 25 éves történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó World's Best díjat. A Liget Budapest Projekt keretében Európa egyik legrégibb közparkja is megújul, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal, amit az épülő Néprajzi Múzeum most átvett díja is bizonyít. A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója a díj átvétele után azt mondta, hogy a díj nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A díj jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztés minőségének és az építészeti kultúra progresszív fejlődésének előmozdításában kulcsszerepet játszó magyar cégek képesek gyorsan reagálni az egyéni igényekre és mai folyamatokra, emellett az értékőrzésben is kimagaslóan teljesítenek.  

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}