Hőszigetelés mindenkinek

Hőszigetelés mindenkinek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Megjöttek a hideg napok és éjszakák, s már a pénztárcánkon és a szobahőmérsékleten is érezzük, hogy idén nyáron is elmaradt a felújítás. Kérdés, hogy a hőszigeteléssel vagy a nyílászáró cserével érdemes-e kezdeni, merthogy egy családi házon több rosszul hőszigetelt területet is találhatunk. Szakértőtől kértünk segítséget, hogy mivel érdemes kezdeni az energiatakarékosságot, és milyen hőszigetelő anyagot ajánl?

hoszigetelesmindenkinek201712 720


Új otthon tervezgetése esetén is jó, ha tisztában vagyunk néhány alapkérdéssel, mert egy gondos előkészítés és megvalósítás évtizedekre megkímél bennünket az újabb költségektől.

Mi a leghatékonyabb megoldás?
Ha felújításról van szó, és nem csak állagmegóvás a cél, de az épület energiafelhasználását is csökkentenénk, s persze melegebb otthont, kevesebb gázszámlát is szeretnénk, akkor komplex megoldásban kell gondolkodnunk. Azért nem elég csak egy problémás épületrésszel foglalkozni, mert egy átlagos épület esetén a tetőn 20 százalék, a falakon 30 százalék, a nyílászárókon 15 százalék, a padlón 10 százalék, a tömítetlen réseken 10 százalék, és a fűtési rendszeren, illetve az égéstermék elvezetéssel 15 százalék az energiaveszteség mértéke. És mivel a hő mindig megtalálja az utat, ezért a hőszigetelés szempontjából a homogén épületburok kialakítása a cél, amivel a hőhidak kialakulása elkerülhető (ezek az egymáshoz képest különböző hatékonysággal hőszigetelt felületek találkozásánál jelentkeznek). Egy egyszerű gyakorlatias példával élve, ha csak a tetőt és a falakat szigeteljük, akkor ne csodálkozzunk, hogy a padlón vagy a rosszul záródó nyílászárókon keresztük „eltűnik” a meleg az otthonunkból, vagy felüti a fejét a penészedés. Egy családi háznál természetesen a homlokzat a legnagyobb felület, amit hőszigetelni érdemes, de emellett a többi épületszerkezeti elemmel is foglalkozni kell, ami a külső térrel érintkezik, mert egyetlen rendszert alkotnak.

hoszigetelesmindenkinek201712 1
Az első lépések, ha az igény már megvan
Az utólagos hőszigeteléssel a komplexitás akkor nyer értelmet, ha vizsgáljuk, hogy az egyes területek hőszigetelésével milyen eredmény érhető el. Cél lehet csökkenteni a falak hőátadását, az ablakkereteknél vagy falsarkoknál lévő hőhidak kialakulását vagy éppen megszüntetni a párásodást, penészedést. Itt már nemcsak a homlokzati hőszigetelés a feladat, de meg kell vizsgálni a nyílászárókat, a fűtési rendszert vagy éppen a villamos- és világító berendezéseket is. De hol is kezdjük?A BACHL szakértőjének segítségével átnézzük, hogy az egyes területeken felmerülő problémáknál merre érdemes keresni a megoldást.

Problémák padlótól a tetőig
Kezdjük a tetőnél, és onnan haladjunk „lefelé” a problémás területekkel, a teljesség igénye nélkül, hiszen minden otthon egyedi és sok szempontot kell górcső alá venni.
A tető nagy felület, így itt azonnal érzékelhető, ha az épület energetikailag nincs rendben: jön a hideg a tető felől, penészes a szobasarok, párásodik vagy penészedik a tetőablak. Az épület védelme érdekében a tetőre szigorúbb követelmények vonatkoznak, mint bármely más épületszerkezetre. A meleg felfelé száll, így ez az utolsó vagy éppen az első pont, ahol érdemes megállítani akár a megfelelő szarufák alatti vagy feletti hőszigeteléssel, akár egy tetőablakcserével, ami alkalmazkodik a ház energetikai adottságaihoz, és megfelelően zár.

A határoló falakról, a homlokzat hőszigeteléséről azért esik sok szó, mert ez adja a legnagyobb felületet a hőveszteséghez: hideg falak, huzatos sarkok, gombásodás vagy salétromos falak jelzik a hiba forrását. Nem elég csak az EPS szigetelést vizsgálni, a falazó anyag, a nyílászáró megválasztása éppen olyan fontos.
Hőtechnikailag az épületnél a nyílászárók jelenthetik a gyenge pontot, mert a legjobban szigetelő nyílászárók U-értéke (hőátbocsátási tényezője) és egy 30 cm vastag hőszigetelés nélküli modern vázkerámia fal U-értéke között is kétszeres a különbség a fal „javára”. Ugyanez egy 15 centiméteres hőszigetelés esetén már 6-8-szorosra növekszik. Éppen ezért nem szükséges 15-20 centiméter vastag hőszigetelést a falra felrakni, ha nem ehhez a hőszigetelési értékhez igazodó modern nyílászárókat építünk be. Homlokzati hőszigetelésnél például a BACHL Extrapor Relax homlokzati hőszigetelő lapja ad hatékony megoldást. Ha viszont a homlokzati szigetelésnél vett U-érték példát nézzük a tetőnél, akkor ott még nagyobb különbségek adódhatnak, mert egy nem megfelelő tetősíkablak választása esetén akár tizenkétszeres különbség is lehet (például 18cm BACHL PIR keményhab szarufák feletti elhelyezése esetén).

hoszigetelesmindenkinek201712 2
Talajjal érintkező felületek
Végül leértünk a földszintre: amennyiben a fal és padló találkozásánál, a sarkokban penészedés nyomait látjuk, és a padló a fűtött lakásban is jéghideg, akkor a talajjal érintkező padló vagy padlásfödém hőszigetelése lehet a megoldás. Új ház esetén könnyen megoldható a megfelelő rétegrend kialakítása, míg a talajjal érintkező padló utólagos hőszigetelése bonyolultabb és egyben költségesebb, helyenként a már meglévő rétegrend miatt szinte megoldhatatlan. Új építésnél könnyen tarthatók az előírt értékek, és fontos, hogy a talajjal érintkező felületeken a hőszigetelés mértéke megfelelő legyen akár egy vékony rétegrend kialakításánál is. Ehhez jól használhatók a BACHL PIR ALU és BACHL Extrapor EPS 100 hőszigetelései. Érdemes szakemberrel kiszámoltatni, hogy ha a padlónkba csak 3-4 cm hőszigetelést tudunk beépíteni, akkor szükséges-e a falazatra 20 cm hőszigetelést rakni, mert a hő mindig a könnyebb ellenállás irányába megy, és a meleg a padló irányában távozik, tehát helyenként a túl vastag szigetelés is okozhat problémát.

2018-ra a fenti témákat részletesebben is boncolgató sorozattal készülünk „Hőszigetelés mindenkinek” címmel. Addig is, gondolatindítóként, informálódásként a hőszigeteléséhez a BACHL megoldásai közül választhatnak, amelyben szaktanácsadással is segítenek. A mostani hideg időjárás pedig tökéletes alkalmat biztosít a hőkamerás felmérés elvégzéséhez, amelynek elemzése nagyban megkönnyítheti a tervezési folyamatot.




Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu