Magyar vagy nem magyar?

Magyar vagy nem magyar?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyes felmérések szerint minden második magyar fogyasztó fontosnak tartja, hogy az általa vásárolt termék magyar legyen. Ha módunkban áll, szívesen vásárolunk tehát magyar tejtermékeket, húst stb. De vajon minden esetben meg tudjuk-e állapítani a csomagoláson feltüntetett információkból, hogy a választott termék honnan származik A fogyasztók az esetek nagy többségében a márkanévből vagy a megnevezésből következtetnek arra, hogy a kiválasztott termék magyar-e. Napjainkban azonban nem mindig lehet ilyen egyszerűen, a márkanév alapján meghatározni a termék konkrét származási helyét.

 

magyar termek

 

Mitől magyar a termék?

A termékek eredetével kapcsolatban több kérdés is felmerülhet azokban a tudatos fogyasztókban, akik előnyben részesítik a magyar termékeket, és szívesebben vásárolnak hazai árut. Hazainak tartják-e a fogyasztók például azokat a termékeket, amelyek márkaneve ugyan magyar, de külföldi gyárban készítették Esetleg akkor is magyarnak tartják a terméket, ha azt külföldi alapanyagokból, de Magyarországon gyártották Minden esetben megtudja a fogyasztó a csomagolás alapos áttanulmányozása után, hogy az adott termék melyik országban készült
A téma kapcsán annak próbáltunk utánajárni, hogy az egyes régi, közkedvelt magyar élelmiszerek közül az elmúlt évtizedekben hazánkban végbement privatizációk után melyek gyártása maradt továbbra is az ország határain belül, és ez minden esetben kiderül-e a fogyasztó számára a csomagolásról. Több termékcsoport számos termékének csomagolásán feltüntetett információkat megvizsgálva az alábbiakat tapasztaltuk.

A Tibi itthon készül. A Boci nem. És a Balaton?

Az édesipari termékek között található a legtöbb, évtizedek óta a piacon lévő, közkedvelt magyar márkanév, azonban ezek igen kis hányadát állítják elő Magyarországon. Csokoládék közül a Bonbonetti Kft. által forgalmazott termékeket készítik hazai gyárban, amelyek közül a legismertebbek a Tibi márkacsalád, a Cherry Queen termékek, valamint a francia drazsé és a Duna kavics. Nosztalgia termékekként jelentek meg újra a piacon az Egerben készített Stühmer csokoládék.
A sokak által még mindig magyarnak vélt Boci és Szerencsi Szerecsen csokoládékat azonban már Csehországban, a Piros Mogyorós termékeket pedig Szlovákiában állítják elő. Ezeket az információkat a körültekintőbben vásárló fogyasztók a termékek csomagolásán megtalálhatják, kivéve a Boci Bársony csokoládék esetében, mivel ezeken csak a forgalmazó adatait tüntetik fel. Szintén nem állapítható meg a Kraft Foods Kft. által forgalmazott csokoládé szeletek – Sport szelet, Lottó, Kapucíner stb. – származási helye a termékek csomagolásáról. A Balaton szelet esetében a forgalmazó mellett származási helyként az EU van megjelölve, ami ugyan jogszerű, de a vásárlónak kevés információt jelent.
A Győri márkatermékek nagy részének gyártása továbbra is hazánkban, Székesfehérváron folyik, azonban a Jó reggelt kekszek, a Dörmi kismackók, a Zabfalatok és a Pilóta Piskóták külföldön (Csehország, Lengyelország) készülnek.

Bébiételek és konzervek

A Kecskeméti bébiételek – bár a nevükből logikusnak tűnne – ma már nem Kecskeméten, de továbbra is hazánkban, a külföldi márkanevű Hipp termékekkel együtt a Hipp Kft. hanságligeti gyárában készülnek. A Kecskeméti Konzervgyárban is állítanak elő még bébiételeket, amelyek Univer név alatt kerülnek az üzletek polcaira. Tehát a piacon fellelhető közismertebb bébiételek mind hazai gyártásúak.
A Globus készétel konzervek vásárlásakor is érdemes elolvasni a címkén feltüntetett származási helyre vonatkozó információkat, hiszen többségük már nem hazánkban készül, hanem a közeli Csehországban állítják elő őket.

A Traubisoda és a Dreher is itthon készül

Az üdítők piacán hagyományos magyar termékeknek tekinthető Sió, Márka, Traubisoda gyártása továbbra is itthon történik. Ezen termékek esetében elmondható, hogy a jól ismert magyar márkanév valóban hazai előállítású termékeket takar.
A sörök tekintetében pedig a nem feltétlenül magyaros hangzású márkanevek mögött is vannak magyar termékek, amelyekkel az átlagfogyasztó nem minden esetben van tisztában. Egyes felmérések szerint a vásárlók többsége úgy gondolja, hogy a Dreher nem magyar előállítású sör, holott hazai sörgyárban készítik.

A címke sem ad egyértelmű felvilágosítást

Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogi szabályozás a termékek eredetét tekintve nem feltétlenül kedvez a tudatos fogyasztóknak. A jogszabályok mindössze azt követelik meg, hogy az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni az előállító vagy a forgalmazó nevét vagy cégnevét és címét. Az eredet vagy származási hely feltüntetése csak abban az esetben szükséges, amennyiben ennek hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy valódi eredete felől. A fentiekből következően sajnos még azokban az esetekben sem mindig derül ki, hogy mely országból származik a termék, ha a gyártó a vonatkozó jogszabályoknak eleget tesz.
Mivel egyre nagyobb a hazai előállítású termékek iránti kereslet, ezért mindenképpen indokolt lenne részletesen szabályozni a magyar termék kérdését, a nemzeti jelképek használatát az élelmiszerek csomagolásán.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu