Magyar vagy nem magyar?

Magyar vagy nem magyar?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyes felmérések szerint minden második magyar fogyasztó fontosnak tartja, hogy az általa vásárolt termék magyar legyen. Ha módunkban áll, szívesen vásárolunk tehát magyar tejtermékeket, húst stb. De vajon minden esetben meg tudjuk-e állapítani a csomagoláson feltüntetett információkból, hogy a választott termék honnan származik A fogyasztók az esetek nagy többségében a márkanévből vagy a megnevezésből következtetnek arra, hogy a kiválasztott termék magyar-e. Napjainkban azonban nem mindig lehet ilyen egyszerűen, a márkanév alapján meghatározni a termék konkrét származási helyét.

 

magyar termek

 

Mitől magyar a termék?

A termékek eredetével kapcsolatban több kérdés is felmerülhet azokban a tudatos fogyasztókban, akik előnyben részesítik a magyar termékeket, és szívesebben vásárolnak hazai árut. Hazainak tartják-e a fogyasztók például azokat a termékeket, amelyek márkaneve ugyan magyar, de külföldi gyárban készítették Esetleg akkor is magyarnak tartják a terméket, ha azt külföldi alapanyagokból, de Magyarországon gyártották Minden esetben megtudja a fogyasztó a csomagolás alapos áttanulmányozása után, hogy az adott termék melyik országban készült
A téma kapcsán annak próbáltunk utánajárni, hogy az egyes régi, közkedvelt magyar élelmiszerek közül az elmúlt évtizedekben hazánkban végbement privatizációk után melyek gyártása maradt továbbra is az ország határain belül, és ez minden esetben kiderül-e a fogyasztó számára a csomagolásról. Több termékcsoport számos termékének csomagolásán feltüntetett információkat megvizsgálva az alábbiakat tapasztaltuk.

A Tibi itthon készül. A Boci nem. És a Balaton?

Az édesipari termékek között található a legtöbb, évtizedek óta a piacon lévő, közkedvelt magyar márkanév, azonban ezek igen kis hányadát állítják elő Magyarországon. Csokoládék közül a Bonbonetti Kft. által forgalmazott termékeket készítik hazai gyárban, amelyek közül a legismertebbek a Tibi márkacsalád, a Cherry Queen termékek, valamint a francia drazsé és a Duna kavics. Nosztalgia termékekként jelentek meg újra a piacon az Egerben készített Stühmer csokoládék.
A sokak által még mindig magyarnak vélt Boci és Szerencsi Szerecsen csokoládékat azonban már Csehországban, a Piros Mogyorós termékeket pedig Szlovákiában állítják elő. Ezeket az információkat a körültekintőbben vásárló fogyasztók a termékek csomagolásán megtalálhatják, kivéve a Boci Bársony csokoládék esetében, mivel ezeken csak a forgalmazó adatait tüntetik fel. Szintén nem állapítható meg a Kraft Foods Kft. által forgalmazott csokoládé szeletek – Sport szelet, Lottó, Kapucíner stb. – származási helye a termékek csomagolásáról. A Balaton szelet esetében a forgalmazó mellett származási helyként az EU van megjelölve, ami ugyan jogszerű, de a vásárlónak kevés információt jelent.
A Győri márkatermékek nagy részének gyártása továbbra is hazánkban, Székesfehérváron folyik, azonban a Jó reggelt kekszek, a Dörmi kismackók, a Zabfalatok és a Pilóta Piskóták külföldön (Csehország, Lengyelország) készülnek.

Bébiételek és konzervek

A Kecskeméti bébiételek – bár a nevükből logikusnak tűnne – ma már nem Kecskeméten, de továbbra is hazánkban, a külföldi márkanevű Hipp termékekkel együtt a Hipp Kft. hanságligeti gyárában készülnek. A Kecskeméti Konzervgyárban is állítanak elő még bébiételeket, amelyek Univer név alatt kerülnek az üzletek polcaira. Tehát a piacon fellelhető közismertebb bébiételek mind hazai gyártásúak.
A Globus készétel konzervek vásárlásakor is érdemes elolvasni a címkén feltüntetett származási helyre vonatkozó információkat, hiszen többségük már nem hazánkban készül, hanem a közeli Csehországban állítják elő őket.

A Traubisoda és a Dreher is itthon készül

Az üdítők piacán hagyományos magyar termékeknek tekinthető Sió, Márka, Traubisoda gyártása továbbra is itthon történik. Ezen termékek esetében elmondható, hogy a jól ismert magyar márkanév valóban hazai előállítású termékeket takar.
A sörök tekintetében pedig a nem feltétlenül magyaros hangzású márkanevek mögött is vannak magyar termékek, amelyekkel az átlagfogyasztó nem minden esetben van tisztában. Egyes felmérések szerint a vásárlók többsége úgy gondolja, hogy a Dreher nem magyar előállítású sör, holott hazai sörgyárban készítik.

A címke sem ad egyértelmű felvilágosítást

Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogi szabályozás a termékek eredetét tekintve nem feltétlenül kedvez a tudatos fogyasztóknak. A jogszabályok mindössze azt követelik meg, hogy az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni az előállító vagy a forgalmazó nevét vagy cégnevét és címét. Az eredet vagy származási hely feltüntetése csak abban az esetben szükséges, amennyiben ennek hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy valódi eredete felől. A fentiekből következően sajnos még azokban az esetekben sem mindig derül ki, hogy mely országból származik a termék, ha a gyártó a vonatkozó jogszabályoknak eleget tesz.
Mivel egyre nagyobb a hazai előállítású termékek iránti kereslet, ezért mindenképpen indokolt lenne részletesen szabályozni a magyar termék kérdését, a nemzeti jelképek használatát az élelmiszerek csomagolásán.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.