Az elmúlt években megváltozott a karácsonyi bevásárlás fogalma. Az ajándékvásárlás, az ünnepi étkezésekhez szükséges hozzávalók beszerzésének ideje jóval korábban veszi kezdetét, mint advent első vasárnapja. Amikor még nem voltak hatalmas bevásárlóközpontok, gyorsfagyasztott hús- és bejglikülönlegességek, a háziasszonyok a szentestét megelőző napokban friss árukat vásároltak. A kulináris szokások változásával, és korunk rohanó tempójú életmódja miatt leáldozóban van a – klasszikus – ünneplés csillaga.
Amikor egy – hétköznapi – ember vásárolni indul, általában a különböző multicégek által összeállított, levélládákba gyömöszölt prospektusokat mustrálja. Ezek a szórólapok gyakran kecsegtetnek különleges ajánlatokkal, hihetetlenül kedvező árakkal, ám, mint minden reklámhordozó, ezek is tartogathatnak meglepetéseket a gyanútlan vásárló számára. Fontos tanács, hogy a rajtuk szereplő árakat a vásárlás során ne vegyük garanciának. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy az üzletek vásárlócsalogatóként alacsonyabb árakat tüntetnek fel reklámanyagaikon, mint amennyit valójában elkérnek az egyes termékekért. Például a feltüntetett árak, a betétdíjas termékek – üveges italok, visszaváltható palackok – esetében a betétdíjat nem mindig tartalmazzák. Annak érdekében, hogy a kasszánál ne érjen bennünket meglepetés, mielőtt a bevásárlókocsiba tennénk a terméket, gondosan nézzük meg a polcokon vagy a csomagoláson feltüntetett árakat, mert a hatályos jogszabályok értelmében ezeknek a címkéknek kell a termék eladási árát jelölniük.
A terméktájékoztató elolvasandó
A bevásárlókörútra – útvonaltervvel – és némi élelmezés-egészségügyi alapismerettel induljunk. Élelmiszer-vásárláskor talán legfontosabb szempont a minőségmegőrzési idő. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a gyártóknak és a forgalmazóknak ezt a csomagoláson jól látható módon fel kell tüntetniük. Itt említenénk meg, hogy a – minőségét megőrzi?, és a – fogyasztható – kifejezések egyaránt megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, amennyiben utánuk valóban feltüntetik a dátumot. Az Európai Uniós csatlakozás óta számos EU-s termékkel bővült a hazai élelmiszerpaletta, ám kevesen tudják, hogy a forgalmazók a csomagoláson kötelesek magyar nyelven feltüntetni – többek között – a termék pontos megnevezését, összetevőit, az esetleges allergéneket, ezért vásárlás előtt figyelmesen olvassuk el a terméken található összes tájékoztatót.
A friss hal – visszarúg?
Mivel a karácsonyi asztalra nem csupán előrecsomagolt élelmiszerek kerülnek szervírozásra, érdemes néhány szót ejteni az ilyenkor hagyományos ételek nyersanyagairól is. Halvásárláskor számos ismertetőjel árulkodik a frissességről. Frissnek számít a hal, ha ujjunkkal bőrét megnyomkodva az – visszarúg?, tehát kemény és rugalmas. Pikkelyei csillogóak, esetleg fényesek és könnyen lepattannak. Szeme domború (dülledt), pupillái fényesek, szaruhártyája áttetsző, nem fátyolos. Kopoltyúi élénk színűek, nem nyálkásak. A friss hal idegen szagtól mentes, élőhelyére emlékeztetően – hínárszagú?. A halak húsa a magas víztartalom miatt igen romlékony, még hűtőben sem tárolható sokáig, mert a bomlási folyamatok a halhús természetes mikroflórája miatt 30 °C-on akár 5 óra alatt is megindulhatnak. A halat ezért mihamarabb készítsük el, vagy a megfelelő módon – 18 °C-ra fagyasszuk le, egészen a felhasználásig. Nagyon fontos, hogy a gyorsfagyasztott élelmiszert, amennyiben egyszer már felengedett, újra lefagyasztani szigorúan tilos!
Sérült csomagolásút sohasem
A karácsonyi menü második fogása általában valamilyen húsétel. Ízléstől függően ez lehet baromfi-, marha-, sertés-, vagy egyéb húskülönlegesség. A vágott csirke friss, előhűtött vagy gyorsfagyasztott állapotban kerülhet a fogyasztókhoz. A friss csirke bőre jellemzően rózsaszín (de ha nem megfelelő ideig és hőfokon forrázzák, lehet fényes felületű, de ez a minőséget nem befolyásolja), húsa rugalmas, idegen szagtól mentes. Némi károsodás, zúzódás vagy elszíneződés megengedett, amennyiben az kicsi, nem feltűnő, és nem a mellen vagy a combon található. A szárnyvég hiányozhat, esetleg enyhén piros lehet. A fénytelen, ráncos szürke bőr, a rugalmatlan állományú, beszürkült felületű, esetleg nyákos tapintású hús viszont arra utal, hogy a csirke nem friss.
Gyorsfagyasztott csirke esetében kerüljük a sérült, kiszakadt csomagolású, valamint a fagyási sérült, elszíneződött termékeket. Elengedhetetlen szabály a fagyasztott csirkék esetében, hogy amennyiben a csomagoláson belül jegesedés látható, a terméket ne vásároljuk meg, mert azt nagy valószínűséggel újrafagyasztották. A csirkehús tárolási hőmérséklete friss csirke esetében 0?5 °C között van, míg fagyasztott állapotban – 12 °C. Fontos megemlíteni, hogy a baromfi (csirke, kacsa, pulyka, tyúk, kakas stb.) bélcsatornájában természetszerűleg jelen vannak az élelmiszerfertőzést okozó, hőhatásra elpusztuló Salmonella-baktériumok is, ezért a megfelelő hőkezelések (főzés, sütés) nélkülözhetetlenek.
Tojásjelölések
És ha már baromfiról esett szó, akkor érdemes egy kis figyelmet szentelni a bejglihez szükséges tojásnak is. Vásárlásakor figyeljünk tisztaságára, ne válasszunk trágyával erősen szennyezett, illetve repedt héjú tojást. Tárolásuk 5?8 °C között a legoptimálisabb. Felhasználás előtt a tojásokat minden esetben öblítsük le. A csomagolt tojások (az élelmiszer-kereskedelemben kizárólag ilyen formában forgalmazható a tojás) esetében a minőségmegőrzés idejéről a csomagoláson feltüntetett dátum ad tájékoztatást. A fogyaszthatósági időn kívül fel kell tüntetni a tojás minőségi kategóriába sorolását, amely lehet – A – (friss tojás), – B – (másodosztályú, illetve tartósított tojás), és – C – (gyenge minőségű, élelmiszeripari hasznosításra szánt tojás) osztály. Az – A – osztályú tojások között méret alapján is különbséget kell tenni, a következőképpen: XL (75 g <), L (63?73 g), M (53?63 g) S (<53 g). Ezenkívül további jelölési kötelezettség a baromfi fajtája, a csomagolóközpont vagy a cég neve, azonosítási száma, a csomagolás ideje, a becsomagolt tojások száma, a tárolás módjára vonatkozó jelölés.
Az árulkodó szín
Akik azonban a sertés- és marhahúsból készült ételeket kedvelik jobban, a következőkre figyeljenek oda mindenképpen:
A tőkehúsok frissességéről elsősorban a színük árulkodik. A friss vágásból származó hús színe élénk, állatfajra jellemző, tapintása rugalmas, idegen szagtól mentes. Ha a megvásárolni kívánt hús szürkés-barnás árnyalatot ölt, akkor a húst már régebb óta tárolják. A nyers húst biztonságosan legfeljebb egy napig tehetjük el a hűtőben. Amennyiben az előkészített húsokat fagyasztva szeretnénk tovább tárolni, célszerű akkora adagokat csomagolni, amelyeket egyszeri alkalommal lehet felhasználni. A fagyasztott, majd felengedett tőkehúsokat is tilos újrafagyasztani! A húsok esetében érdemes még megemlíteni a töltött káposzta fő alkotóját, a darált húst is. Bár rendelet szabályozza, hogy a kereskedelmi forgalomban kizárólag előrecsomagolt, dátummal ellátott darált húst árusíthatnak, a hentesek mégis gyakran megszegik ezt az előírást, és előre ledarált, csomagolatlan húst kínálnak megvételre. Igen meggondolandó ennek a megvásárlása, hiszen darálással – a hús felületét megnövelve – elősegítjük a kórokozók gyors elszaporodását. A darált húsból ezért a legrövidebb időn belül készítsük el a kívánt ételt. A darált húst soha ne fagyasszuk le!
Mi van a bejgliben?
Mivel nincs ünnepi étkezés desszert nélkül, ezért ejtsünk néhány szót a bejgliről és az aprósüteményekről. Az utóbbi években egyre több előre csomagolt édesség kapható. E termékek esetében is olvassuk el mindig a csomagoláson található fogyasztói tájékoztatót, amelyből a már korábban felsorolt adatokon kívül megtudhatjuk például azt, hogy a diós bejglihez nem diót, hanem dió ízű – dejó – ízesítőanyagot használtak fel. Ez a – pótló – tevékenység nem szabálytalan, amennyiben erről a vásárlót tájékoztatják. És ha már az édességeknél tartunk, íme néhány érdekes tudnivaló a karácsonyfán csüngő – hungarikumról?, a szaloncukorról. A hivatalos definíció szerint meghatározott szemnagyságú, két végén rojtozott selyempapírba és színes alufóliába szemenként csomagolt édesipari készítmény, amelyet a kiszáradás ellen, valamint az élvezeti érték növelése érdekében védőbevonattal (kandisz- vagy csokoládéréteggel, illetve egyéb bevonattal) látnak el. A megnevezésnek minden esetben tartalmaznia kell a szaloncukor fajtáját (pl. zselés, marcipános, vajkaramellás stb.), mártott vagy töltött termék esetén utalnia kell a bevonóanyagra, vagy a töltelékre.
A szeszes ital nem pálinka
Petőfi Sándor mondta valamikor a múlt században: – Jobb kezemben tartom kardomat, bal kezembe veszek poharat?, ám akkoriban még nem kellett annyira résen lenni az italok vásárlásakor, mint manapság. Nagyon figyelni kell ugyanis arra, hogy valóban azt vásároljuk, amit szeretnénk. Ez pedig némi jártasságot igényel az italok gyümölcstartalmával kapcsolatban. Gyümölcslének olyan termék nevezhető, amelyet érett, friss vagy hűtéssel tartósított, egy- vagy többfajta termékből nyernek, és íze, illata és színe a gyümölcsre jellemző. Gyümölcstartalma 100%, hozzáadott cukrot és tartósítószert nem tartalmaz. Ezek a termékek mind a minőséget, mind pedig az árkategóriát tekintve a legmagasabb osztályba tartoznak. A középmezőnyt a gyümölcsnektárok képviselik, amelyek gyümölcstartalma 25 és 50% között van gyümölcstől függően, emellett egyéb természetes anyagokat is tartalmazhatnak. A leggyengébb minőségű szomjoltók a gyümölcsitalok, amelyek gyümölcstartalma 8-12%. Hasonló minőségbeli szegmentáció fedezhető fel a szeszes italok kínálatában is. Ebben az esetben a pálinkák (amelyek eredetvédelem alá esnek) a magasabb, az ízesített szeszes italok pedig alacsonyabb élvezeti értéket képviselik. Érdemes megemlíteni, hogy a brandy és a cognac sem azonos minőségi osztályba tartozik.
Tegyük el a blokkot!
Miután mindenféle földi jóval megtöltöttük kosarunkat, elérkezik a bevásárlás egyik kulcsmomentuma, a termékek kifizetése. Érdemes ilyenkor is észnél lenni. Gyakori, hogy fizetés után a pénztáros által átnyújtott blokkot a már türelmetlen vásárlók elolvasás nélkül hátrahagyják. Nem is gondolják, hogy nagy hibát követnek el, hiszen a nyugta hiányában nem tudják ellenőrizni az esetleges túlszámlázást, és a reklamációhoz is szükséges a vásárlás tényét igazoló bizonylat (számla, blokk) bemutatása a vásárlás helyén. Ilyenkor a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, melynek másolatát a fogyasztónak át kell adni. Panasz esetén a vásárlók könyve is a fogyasztók rendelkezésére áll, amelyet minden üzletben jól látható és mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Panasz esetén a vásárlók könyvébe írásos bejegyzés tehető, ennek a bejegyzésnek egy példányát a vásárlónak át kell adni, a kereskedőnek a panaszra írásban kell reagálni. Természetesen amennyiben a felek képesek a vitás eset rendezésére, akkor a fent leírt hosszadalmas eljárástól eltekinthetnek.
Ám a kasszától való távozással, a blokk zsebbe csúsztatásával a vásárlás még nem ér teljesen véget, gondolni kell a termékek szállítás közbeni tárolására is. Fontos, hogy a nagyobb távolságra szállított, hűtést igénylő vagy gyorsfagyasztott árukat lehetőleg jégakkuval ellátott hűtőtáskában szállítsuk haza.
Hozzászólások