Óvatosan a lámpákkal!

A világítástechnikai termékek színpompás kivitelükkel és ötletgazdag választékukkal igen vonzóak valamennyiünk számára. Vásárláskor minden esetben bizonyos általunk felállított és információinkból adódó szempontok alapján hozunk döntést. A kérdés csupán az, hogy kellő ismeretekkel rendelkezünk-e annak megítéléséhez, hogy a megvásárolt, esetleg ajándéknak szánt termék nem hordoz-e magában veszélyforrást. Cikkünkben ebből a szempontból vizsgáljuk a világítástechnikai termékek egyik fő csoportját képező lámpatesteket.

 

 

A lámpatestek a fényforrások fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására szolgáló olyan eszközök, amelyek tartalmazzák azokat az alkatrészeket is, amelyek a fényforrások felfogásához, rögzítéséhez, védelméhez és működtetéséhez, valamint a hálózati csatlakoztatás megvalósításához szükségesek. Kötelező jelöléseik a gyártó vagy a felelős forgalmazó neve vagy védjegye, a típusjelölés, a névleges feszültség, a névleges teljesítmény és a II. vagy III. érintésvédelmi osztályú lámpatestek esetében az érintésvédelmi osztály jele ( vagy – ). Ezek a jelölések azonban típustól függően még bővülhetnek. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) a lámpatesteket felszerelési és felhasználási módjuk szerint 17 csoportba sorolta. Ezek közül a leggyakrabban előforduló lámpatestfajták a következők:

 

Helyhez kötöttek
A helyhez kötött lámpatestek elnevezéséből is kitűnik, hálózatra csatlakoztatott állapotukban nem helyezhetők át könnyen, mivel vagy csavaros rögzítésűek, vagy nehezen elérhető helyen használatosak. Jellemző tagjaik a falikarok, csillárok, függesztékek, és a mennyezetlámpák. Vásárláskor elegendő egy pillantást vetni a csatlakoztatási helyre. Ha a lámpatest I. érintésvédelmi osztályú, azaz védőföldelésre szánt kivitelű, akkor a vezetékeknek háromtagú sorozatkapocsban kell végződniük, vagy ha a sorozatkapocs kéttagú, akkor a fémburkolaton egy külön védőcsatlakozó kapocsnak kell lennie. A csatlakozókapcsoknál alkalmazandó jelölések: L – fázis; N – nulla; – védőföldelés.
A II. érintésvédelmi osztályú (kettős szigetelésű) lámpatesteknél különösen arra kell ügyelni, hogy az egyszeres szigetelésű vezetékek és a sorozatkapocsba kötött vezetők ne érintkezzenek megérinthető fémrészekkel.

Süllyesztett lámpatestek
Ezeket a termékeket zárt üregbe, bútorba vagy álmennyezetbe való besüllyesztésre tervezték. Felhasználási területük az irodavilágítástól a lakásvilágításig egyre bővül. Sajnos a 230 voltos halogénizzók megjelenésével sok gyártó elfelejtette azt a tényt, hogy míg a törpefeszültségű (III. érintésvédelmi osztályú) lámpatesteknél az érintésvédelemmel különösebben nem kellett foglalkozni, addig a hálózati feszültségről üzemelőknél az érintés elleni védelemnek éppúgy teljesülnie kell a bútor vagy az álmennyezet külső felületén, mint belső oldalán. Ne vegyük meg vagy ne engedjük felszerelni az olyan lámpatesteket, amelyeknél az egyszeres szigetelésű vezeték megérinthető fémrészekkel találkozik, nincs hálózati csatlakozóeszköz, és a bekötött hálózati csatlakozóvezetéket húzás és csavarás ellen védő vezeték-tehermentesítő eszközzel nem látták el (lásd a képeket).
Arról se feledkezzünk meg, hogy a rosszul kialakított lámpatestek esetleges letakarása komoly tűzveszélyt rejt magában.

Általános célú hordozható lámpatestek
Ezek a lámpatestek hálózatra csatlakoztatott állapotukban is könnyen áthelyezhetők. Ezért fontos, hogy csatlakozóvezetékük ellenálljon a húzásnak és csavarásnak. Továbbá a – vízszintessel legfeljebb 6°-os szöget bezáró felületre helyezett – lámpatest az állítható lámpakar szélső helyzetbe fordításakor se boruljon fel.

Beépített transzformátoros, izzólámpás lámpatestek
Legjellemzőbb tagjaik a halogénizzós asztali lámpák. Az előző pontban leírtakon túlmenően arra is ügyelni kell, hogy a teleszkópos lámpakarokat a használat során fémtárggyal soha ne zárjuk rövidre. Ekkor ugyanis a transzformátorba épített hőbiztosító működésbe lép, és a lámpatest már csak a transzformátor teljes cseréjével javítható. Felvetődik a kérdés, hogy mikor kell e lámpatesteken védőüveget használni, hiszen az egyiken van, a másikon nincs. A védőüveg szerepe kettős. Egyrészt a káros UV sugárzástól, másrészt az esetlegesen szétrobbanó fényforrás forró darabjaitól véd. A halogénizzókra mindig kell védőüveg, kivéve ha a fényforrás kisnyomású, a káros UV sugárzás kibocsátása ellen védett (például bevonatos), vagy már eleve védőüveggel ellátott. A védőüveg nélküli halogénizzós lámpatesteken jelölést kötelező elhelyezni. Egyes fényforrásgyártók ezt a jelölést magán a fényforráson is alkalmazzák.

Hordozható kerti lámpatestek
Mivel külső téren használatosak, ezért a vízbehatolás ellen minden esetben védettnek kell lenniük. Ez a lámpatesten feltüntetett IP betűket követő számjelzésből állapítható meg, amelynek első számjegye a szilárd testek és a porbehatolás elleni védettségi fokozatot, míg második számjegye a vízbehatolás elleni védettségi fokozatot jelzi. A hordozható kerti lámpák védettségi fokozatának legalább IP23-nak kell lennie. Ezt a jelölést a lámpatest adattáblájának tartalmaznia kell. Mivel a csatlakozóvezetéket a szabadban UV sugárzás is érheti, ezért a vezeték csak gumiszigetelésű lehet.

Hordozható gyermekjátékszerű lámpatestek
Személyt, állatot vagy a gyermekek számára vonzó egyéb tárgyat térbelileg modellező hordozható lámpatestek.
E termékek azért lehetnek veszélyesek, mert a gyermekek játéknak vélhetik, sőt lefekvésnél még a takarójuk alá is bedughatják. Az izzólámpás kivitelűek ezért csak transzformátorról vagy konverterről tápláltak lehetnek, 85 cm-ről történő leejtéskor sem törhetnek el, valamint a külső fémrészek hőmérséklete nem haladhatja meg a 60 °C-ot, az egyéb részek hőmérséklete pedig a 75 °C-ot. De ne feledkezzünk meg a szülői felelősségről sem! Ha a gyártó figyelmeztetést helyez el a lámpatest csomagolásán arra vonatkozóan, hogy a termék nem játékszer és csak felnőttek használhatják, akkor már nem vonatkoznak rá a játékszerű lámpatestek szigorú követelményei. Tehát a szülőknek kötelességük gondoskodni a gyermekektől távoli, biztonságos elhelyezésről.

Díszvilágítási füzérek
A díszvilágítási füzérek soros, párhuzamos vagy soros-párhuzamos kapcsolású fényforrások (általában izzólámpák vagy LED-ek) és szigetelt vezetékek együttesét tartalmazó lámpatestek.

A lámpafoglalatokkal is ellátott típusok száma évről évre csökken, hiszen a 4-5 mm hosszú, miniatűr izzólámpákat vagy LED-eket már csak ráforrasztják a vezetékek végére. E termékek megjelenési formája mára annyira változatos lett, hogy biztonsági szempontból szinte minden egyes típust egyedileg kell értékelni. A következőkre legyünk figyelemmel:
n A terméken legyen olyan címke vagy adattábla, amely tartalmazza a gyártó vagy a felelős forgalmazó nevét vagy védjegyét, a füzér típusjelét, névleges feszültségét, teljesítményét és a II. vagy III. érintésvédelmi osztály jelét ( vagy ), valamint ha a füzért külső téri használatra ajánlják, a védettségi fokozat jelét (ennek jelölése általában IP44 vagy nagyobb számértékű). A típusjel és a műszaki adatok a termék csomagolásán is megadhatók.
n Ha a csomagoláson idegen nyelvű feliratok találhatók, akkor magyar nyelvű tájékoztatást is találnunk kell a füzér mellett.
n A hálózati feszültségről üzemelő fényfüzérek vezetéke csak kettős szigetelésű lehet, és vastagsága nem lehet kevesebb 2,5 mm-nél.
n Nem állhatnak ki megérinthető fémrészek a füzérekből.
n Ha a csatlakozódugó nem a megszokott masszív kivitelű, hanem szinte már ránézésre szétesik, akkor a hálózati vezeték előbb-utóbb ki fog szakadni belőle.
n A lámpafoglalatokból és a villogtató egységből kijövő vezetékek elcsavarodás és kihúzódás ellen legyenek tehermentesítve. Az elszabadult vezeték ugyanis akár önmagában, akár a fémdíszeken keresztül halálos kimenetelű áramütést okozhat.
n A belső téri, IP jelölés nélküli fényfüzéreket külső téren soha ne használjuk.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop