A teremgarázs – jogi szemszögből

A teremgarázs – jogi szemszögből

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az új építésű társasházak számára többféle módon alakítanak ki garázsokat. Míg a kertvárosi területeken nagyobb lehetőség kínálkozik a felszíni gépkocsibeállók tervezésére, a jóval zsúfoltabb belvárosi kerületekben a társasház földszintjén vagy a pinceszinten teremgarázs kialakítására kerül sor.

 

 

Nézzük meg, mit is értünk a teremgarázsokban található gépjárműbeálló alatt, avagy mit vásárol az, aki erre köt adásvételi szerződést. Gépjárműbeállónak nevezzük a társasházban megépített, a társasházi tervrajzon meghatározott számmal jelzett, az alapító okiratban megnevezett, és ingatlan-nyilvántartásban szereplő, teremgarázsként funkcionáló ingatlan meghatározott tulajdoni hányadát, és a teremgarázshoz tartozó közös tulajdoni illetőséget. Az így meghatározott tulajdoni hányad alapján a vevő a teremgarázsban a gépjármű-beálló kizárólagos használatára lesz jogosult. Utóbbit az esetek nagy többségében a társasház alapító okiratában határozzák meg.
A társasház alapító okiratában és a társasházi tervrajzon megjelölik a közös és külön tulajdonban álló részeket. A földhivatal az alapító okiratból és az annak kötelező mellékletét képező tervből veszi át, és jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a teremgarázsbeálló-helyek betű- és számjelét (pl. G127).  
Az alapító okiratban és az adásvételi szerződésben rendezni kell, hogy a megvásárolt eszmei tulajdoni illetőséget természetben mely gépkocsibeálló testesíti meg.
A fallal elválasztott garázsoknál a garázshely – természeten a teremgarázsok esetén is – külön albetétet képezhet, így tulajdonjoghoz juthat a vevő. A helyszűke miatt általában azonban nincs külön fallal elhatárolva a gépkocsibeálló, így önálló albetétet nem képezhet.
Mennyi illetéket kell fizetni?
A teremgarázsban található gépkocsibeálló vételi (szerzési) illetéke a következők szerint alakul. A garázs ingatlan általános illetéke az illetéktörvény szerint 10 százalék. Ami a teremgarázsokat illeti: az egy albetéten, külön ingatlanként feltüntetett garázsok esetén a tulajdonjog, illetve a meghatározott tulajdoni hányad és az ehhez tartozó közös tulajdoni illetőség megszerzése után szintén a 10 százalék illetéket kell fizetni. (Tehát nem vonatkozik rá az új építésű lakásokat meghatározott összeghatárig megillető illetékmentesség).
Vitás építményadó Kecskeméten
Az elmúlt hetekben Szabó Máté ombudsman a kecskeméti önkormányzat teremgarázsokra kivetett építményadóját bírálta. Egy helyi rendelet értelmében Kecskemét városa az egy gépkocsinak épült, illetve az ikergarázs-tulajdonosoknak biztosítja az építményadó kedvezményt, míg a teremgarázs-tulajdonosokat megfosztja ettől, és adófizetésre kötelezi őket. Az ombudsman ezáltal a jogbiztonság követelményét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát látja sérülni.
A helyi rendelet szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, és több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni hányadaik arányában vetik ki. Mentes az adó alól a 15 m2-nél kisebb garázs, az ikergarázs-tulajdonosok külön-külön is igénybe vehetik a mentességet, ha nem hozzátartozók. Nagyobb garázs esetén a 15 m2 után kell adót fizetni. A teremgarázs területéből az önkormányzat azonban csak egyszer vonja le a 15 m2-t és nem tulajdonosonként.
Az így kialakított gyakorlat azt eredményezheti, hogy egy 20 m2-es önálló garázs építményadója 3 ezer forint évente, míg egy teremgarázsban található gépkocsibeállóé – melynek járműtárolásra szolgáló tényleges területe esetenként a 15 m2-t nem éri el – évente 10 ezer forint feletti összeget tehet ki.
Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az önálló garázs, a teremgarázs és az ikergarázs tulajdonosai összehasonlítható helyzetben lévő adóalanyok, akik homogén csoportot alkotnak. Az adótárgy mindegyik esetben ugyanazt a célt szolgálja: a gépjármű tárolását. Az ombudsman ennek jegyében felkérte Kecskemét város jegyzőjét, hogy a kedvezményeket megkülönbözetés nélkül, helyi rendeletben meghatározva biztosítsa valamennyi garázstulajdonosnak. Így megállapítható, hogy e szabályt kell iránymutatásnak tekinteni valamennyi önkormányzat vonakozásában is.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu