A teremgarázs – jogi szemszögből

A teremgarázs – jogi szemszögből

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az új építésű társasházak számára többféle módon alakítanak ki garázsokat. Míg a kertvárosi területeken nagyobb lehetőség kínálkozik a felszíni gépkocsibeállók tervezésére, a jóval zsúfoltabb belvárosi kerületekben a társasház földszintjén vagy a pinceszinten teremgarázs kialakítására kerül sor.

 

 

Nézzük meg, mit is értünk a teremgarázsokban található gépjárműbeálló alatt, avagy mit vásárol az, aki erre köt adásvételi szerződést. Gépjárműbeállónak nevezzük a társasházban megépített, a társasházi tervrajzon meghatározott számmal jelzett, az alapító okiratban megnevezett, és ingatlan-nyilvántartásban szereplő, teremgarázsként funkcionáló ingatlan meghatározott tulajdoni hányadát, és a teremgarázshoz tartozó közös tulajdoni illetőséget. Az így meghatározott tulajdoni hányad alapján a vevő a teremgarázsban a gépjármű-beálló kizárólagos használatára lesz jogosult. Utóbbit az esetek nagy többségében a társasház alapító okiratában határozzák meg.
A társasház alapító okiratában és a társasházi tervrajzon megjelölik a közös és külön tulajdonban álló részeket. A földhivatal az alapító okiratból és az annak kötelező mellékletét képező tervből veszi át, és jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a teremgarázsbeálló-helyek betű- és számjelét (pl. G127).  
Az alapító okiratban és az adásvételi szerződésben rendezni kell, hogy a megvásárolt eszmei tulajdoni illetőséget természetben mely gépkocsibeálló testesíti meg.
A fallal elválasztott garázsoknál a garázshely – természeten a teremgarázsok esetén is – külön albetétet képezhet, így tulajdonjoghoz juthat a vevő. A helyszűke miatt általában azonban nincs külön fallal elhatárolva a gépkocsibeálló, így önálló albetétet nem képezhet.
Mennyi illetéket kell fizetni?
A teremgarázsban található gépkocsibeálló vételi (szerzési) illetéke a következők szerint alakul. A garázs ingatlan általános illetéke az illetéktörvény szerint 10 százalék. Ami a teremgarázsokat illeti: az egy albetéten, külön ingatlanként feltüntetett garázsok esetén a tulajdonjog, illetve a meghatározott tulajdoni hányad és az ehhez tartozó közös tulajdoni illetőség megszerzése után szintén a 10 százalék illetéket kell fizetni. (Tehát nem vonatkozik rá az új építésű lakásokat meghatározott összeghatárig megillető illetékmentesség).
Vitás építményadó Kecskeméten
Az elmúlt hetekben Szabó Máté ombudsman a kecskeméti önkormányzat teremgarázsokra kivetett építményadóját bírálta. Egy helyi rendelet értelmében Kecskemét városa az egy gépkocsinak épült, illetve az ikergarázs-tulajdonosoknak biztosítja az építményadó kedvezményt, míg a teremgarázs-tulajdonosokat megfosztja ettől, és adófizetésre kötelezi őket. Az ombudsman ezáltal a jogbiztonság követelményét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát látja sérülni.
A helyi rendelet szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, és több tulajdonos esetén az adót a tulajdoni hányadaik arányában vetik ki. Mentes az adó alól a 15 m2-nél kisebb garázs, az ikergarázs-tulajdonosok külön-külön is igénybe vehetik a mentességet, ha nem hozzátartozók. Nagyobb garázs esetén a 15 m2 után kell adót fizetni. A teremgarázs területéből az önkormányzat azonban csak egyszer vonja le a 15 m2-t és nem tulajdonosonként.
Az így kialakított gyakorlat azt eredményezheti, hogy egy 20 m2-es önálló garázs építményadója 3 ezer forint évente, míg egy teremgarázsban található gépkocsibeállóé – melynek járműtárolásra szolgáló tényleges területe esetenként a 15 m2-t nem éri el – évente 10 ezer forint feletti összeget tehet ki.
Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az önálló garázs, a teremgarázs és az ikergarázs tulajdonosai összehasonlítható helyzetben lévő adóalanyok, akik homogén csoportot alkotnak. Az adótárgy mindegyik esetben ugyanazt a célt szolgálja: a gépjármű tárolását. Az ombudsman ennek jegyében felkérte Kecskemét város jegyzőjét, hogy a kedvezményeket megkülönbözetés nélkül, helyi rendeletben meghatározva biztosítsa valamennyi garázstulajdonosnak. Így megállapítható, hogy e szabályt kell iránymutatásnak tekinteni valamennyi önkormányzat vonakozásában is.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.