Hol jó ma Magyarországon élni?

Hol jó ma Magyarországon élni?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az Otthon Centrum második alkalommal vizsgálta a 20 ezer főnél népesebb városok életminőség szempontjából lényeges mutatóit – egészségügyi ellátás, oktatási és munkahelyi lehetőségek –, hogy miért vonzóbb egy régió a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. A vidéki nagyvárosokban 2016-hoz képest Veszprémben, Szekszárdon és Egerben a legkellemesebb lakni, de nem változott a fővárosi kerületek rangsora, az I. és V. kerületetekben a legjobb lakni, de élmezőnyben van továbbra is a VI., II., és XIII. kerület.

holjomamagyarorszagonelni 720


A kutatásból az derült ki, hogy kedvezőbb értékek jellemzik a fővárosi belső kerületeit, míg kedvezőtlenebbek a kisebb vidéki városokat és egyes külső pesti kerületeket. Az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnyben helyezkednek el. A foglalkoztatottság, az egészségügyi ellátás és az oktatás mutatói a város méretének növekedésével arányosan kedvezőbbek, míg a kisebb települések és a főváros belvárosi kerületei a munkába járás időtartamában végeztek az élen.

A főváros legjobb helyei
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint tavalyhoz képest nincs lényegi változás; az első hét helyen a főváros kerületei szerepelnek az I. és az V.-el az élen 84 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában marad el kismértékben az országos átlagtól.
Az élmezőnyben a pesti belváros többi kerülete található még (VI., VII., VIII., IX., és XIII.,), valamint a budai kerületek közül a II. és a XII. kerület 67-73 százalékos eredménnyel. A felsorolt kerületek közül azonban érdemes különbséget tenni, mivel a II. és a XII. kerület értékei az egyetemi végzettséggel rendelkezők és foglalkoztatottak arányában kiemelkedő, addig a belváros elsősorban a vándorlás (az I. és V. kerület kivételével) és a munkába járás időtartama alapján került az élmezőnybe, valamint az I. és V. kerületek a gimnáziumi tanulók számában is kiemelkedőek.
A számított rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 37-44 százalékos eredménnyel. Elsősorban azért, mert a XVII., XVIII., XXI., és XXIII., kerületekből a munkahelyükre igen sokat utaznak az ott lakók, valamint a belvárostól való távolság miatt kevésbé vonzó migrációs célpontok. A többi mutatóban átlagosnak bizonyultak.

holjomamagyarorszagonelni 1
Eger 

 Itt jó élni vidéken

Vidéken 66-64 százalékos eredménnyel Veszprém, Szekszárd és Eger értékei bizonyultak a legjobbnak, melynek elsődleges oka, hogy a felsorolt városokban jutnak be leghamarabb a munkahelyükre az emberek (a maximumhoz viszonyítva e tekintetben 96-99 százalékos eredményt értek el).
Tavalyi rangsorukban kiemelt Pécs, Szeged és Debrecen helyzete azért változott meg, mert a népszámlásokban mért ingázási időre cserélték a helyben dolgozók arányát, amely a nagyobb városokban hátrányt jelent, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az életminőség szempontjából. Eredményüktől azonban nem sokkal marad el a megyei jogú városok többsége sem (55-60%). Egyedül Érd 48 százalékos és Hódmezővásárhely 51 százalékos értékei gyengébbek valamelyest. Mindkét város életében az egészségügyi, oktatási lehetőségek bizonyultak rosszabbnak más megyei jogú városok értékénél, valamint Hódmezővásárhelyen a városba áramló népesség aránya is kisebb.
Az agglomerációban Budaörs és Dunakeszi értékei a legjobbak 57 százalékkal, melyek a felsőfokú végzettségűek arányában és a településre vándorlók számában végeztek az élmezőnyben. Mindez nem meglepő, hiszen a Pest megyei települések között az említett két mutató a legfőbb differenciáló tényező az agglomeráció népesebb városai között. A két mutató értékei jellemzően Északnyugatról Délkelet felé haladva csökken.

holjomamagyarorszagonelni 2
Szekszárd

Árulkodó ingatlanárak
A jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító várásokban magasabbak, és ezen városokban a vándorlási mérleg is pozitív. Közepesen erős kapcsolat tárható fel a választott életminőségi mutatók összesített értéke és az ingatlanárak között, míg mérsékelt kapcsolat van a vándorlás és a minőségi mutatók eredményei között is. Ez utóbbi oka, hogy a felmérésben a városokat hasonlította össze az Otthon Centrum, míg a vándorlási statisztikában megjelenik a falvakból a városok felé irányuló vándorlás is, ami miatt ez az összevetés kevésbé releváns (a mutató szerint kevésbé vonzó városok is vonzóak az adott régió falvaiban élő, aktív korosztály számára).
Amennyiben a kapott eredményeket összevettjük a KSH által publikált, illetve az Otthon Centrum által mért lakásárakkal - a használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel - nagyon hasonló rangsort kapunk, mint az életminőség mutatónál. Ez arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A főváros belső kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak. Az I., az V., és a VI. kerületek nem csak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kiválóak, hanem ezzel összefüggésben a legmagasabb ingatlanárakkal jellemezhető kerületek is.
Kedvező pozícióban találhatunk néhány kisebb várost is, melyek ingatlanárai nem tükrözik az életminőségükről mért értéket. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata nem feltétlenül tartozik a legkedveltebb városok közé, azonban pozícióikat tekintve, különös tekintettel a hasonló méretű városokhoz képest, kedvezőbb életminőséget biztosítanak ott lakóik számára, mégis olcsóbbak, ahhoz képest, amit nyújtanak lakóik számára. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el és a főváros egy órán belül elérhető.
Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeinek egy részében, így a XVI., a XVII., és a XXII. kerületekben, ahol az átlagosan 300 ezer forintos négyzetméterár a legdrágább vidéki városok árszintjén van, az életminőség rangsorban viszont csak az utolsó harmadban találjuk őket. Ennek hátterében az állhat, hogy az ott lakók jelentős része a belső kerületekben dolgozik, a gyerekek is nagyobb részt az ott található gimnáziumokban tanulnak, vagyis a külső kerületek sok szempontból az agglomeráció településeihez hasonlítanak.
Ebben a versenyben sajátos helyzet jellemzi az agglomeráció településeit. Ezen városok mutatói jellemzően gyengébbek, mivel az itt élők szolgáltatások iránti igénye nagyrészt a fővárosban csapódik le, ahol a legtöbben amúgy is dolgoznak. Másrészről az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.

Forrás: igylakunk.hu

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.