Év háza pályázat díjátadás 2018

Év háza pályázat díjátadás 2018

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hagyományosan az Építészet Világnapján rendezték meg az „Év háza” pályázat ünnepélyes díjátadóját, ahol idén először két fődíjat is kiosztottak. Családi ház és lakóépületek kategóriában Kovács D. Barnabás építész vehette át az első díjat Dörgicsére tervezett nyaralóépületéért, középület kategóriában pedig Berecz Tamás és Batári Attila építészpáros épületfelújítása, a budapesti Vizafogói Tours-i Szent Márton plébániatemplomon végzett munka bizonyult a legjobbnak.

evhazapalyazat2018dijatadas 720


A két fődíj mellett hat különdíj is gazdára talált a biatorbágyi Tóparkban megrendezett eseményen. A pályázat újjáélesztésének 10. évfordulója alkalmából, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával kiadott, „A kortárs magyar lakóépület építészet tíz éve – Év háza pályázat 2008-2018” című építészeti könyvet Dévényi Sándor méltatta. „Tíz év munkáját, szeretetét, nehézségét, örömét, barátságait, díjait, alkotóit és alkotásait egy könyvbe rendezni vagy egy kézben tartani lehetetlen vállalkozás. Mi mégis megpróbáltuk összerendezni, és némiképp visszaadni azt a kincset, amit ez az időszak alatt kaptunk az Év háza pályázat minden szereplőjétől, akik akár résztvevőként, bírálóként, támogatóként, partnerként, szervezőként vagy szemlélőként voltak velünk. Ez a vagyon mára a hazai kortárs lakóépület tervezésnek meghatározó és iránymutató elemévé, a díj pedig az építészek rangos, hiteles elismerésévé, a szakmai közélet részévé vált.”

Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora a pályázatot 10 éve gondozó Build-Communication és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával kiadott könyv kapcsán beszédével rámutatott az építészet mai környezetre gyakorolt hatásaira és jelentőségére: „A folyamatos társadalmi, technológiai változások idején, a hazai építészet is óhatatlanul keresi saját megfejtéseit, új lehetőségeit, realitásait. A helyes út az önfenntarthatóság, az energiatudatosság és környezet közeliség alapvető irányelveit követő alkotói magatartás, melynek különösen igaznak kell lennie a lakóépületek és lakókörnyezetünk vonatkozásában.”

Idén újabb 23 épület került az Év háza pályázat évről-évre változó összetételű elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázat a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége védnökségével került kiírásra. Az Év háza pályázat főtámogatója 2018-ban családi ház kategóriában a Xella Magyarország Kft., középület kategóriában pedig a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft.volt.

Építészeti hagyományőrzés és „maiság”
Az 500 000 forinttal járó Év háza fődíjat családi ház és lakóépületek kategóriában Kovács D. Barnabás kapta a Dörgicsén megvalósult nyaralóépületért. „A visszafogott, elegáns szín és anyaghasználat szépen idézik a múlt idők vidéki építészetét, amelyet a szép átlátások, a néhol előtűnő fa szerkezetek és látszó fedélszék, valamint az alaprajzi szerkesztés és terek tesznek kétségtelenül korszerűvé” – mondta méltató beszédében az idén legjobbnak ítélt lakóépületről Szoják Balázs.

Alázat és bátorság finom párosítása
Az Év háza pályázaton idén először középület kategóriában is legjobbat hirdettek. A szintén 500 000 forinttal járó díjat Berecz Tamás és Batári Attila kapta a budapesti Vizafogói Tours-i Szent Márton plébániatemplom felújításáért. „A szerzőpáros alapos munkával felderítette az építész eredeti szándékát, s szellemiségének mély átérzésével, új művet létrehozva rekonstruálta azt. A nyolcvanas évek elavult szerkezeteinek cseréjén túl átértelmezték a szakrális teret, valamint a belső közlekedés és a harangtorony szellemes és szerves, dramaturgiailag feszes kialakításával, magas szintű társművészeti teljesítménnyel, újrafogalmazták a templomot.” – mondta méltatásában Dévényi Sándor.

Hat különdíj
Arról, hogy a cégek és szövetségek által felajánlott különdíjat melyik pályázó kapja, évek óta szintén a független zsűri dönt. A Magyar Építész Kamara különdíját Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnökétől Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid és Gaschler Gábor vehette át a veszprémi Historia Hotel Malomkert tervezéséért.

A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke képviseletében Jánosi János adta át Csóka Balázsnak, a Budajenői Műemlék Magtár tervezéséért.

A középület kategória főtámogatója, a Hella Árnyékolástechnikai Kft. különdíját Visi Zoltán, ügyvezető igazgató adta át Varga Tamásnak, a pécsi Onkoterápiás intézet terveiért.

A családi ház és lakóépület kategória fő támogatája, a Xella Magyarország Kft. Zöld ház – energiahatékonyság  különdíját Kissné Varga Anna Boglárka, a cég alkalmazástechnikai mérnöke adta át Bársony István, Budakeszin épült családi ház tervezéséért.

Az Prefa Hungária Kft. különdíját Forró Sándor, a cég építésztanácsadója adta át Scherer Mártonnak, a Dudarra tervezett családi házért.

Az Meva Zsalurendszerek Zrt. különdíját Botta D. Mihály, az cég ügyvezető igazgatója adta át Varga Tamásnak, a balatonfüredi Városi Uszoda és Sportakadémia terveiért.

További információ: www.evhaza.hu

Év háza 2018 – Középület kategória Alázat és bátorság finom párosítása – átütő új korszak Berecz Tamás DLA és Batári Attila DLA, Vizafogói Tours-i Szent Márton Plébániatemplom, Budapest

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ legjobb középülete az új Néprajzi Múzeum

A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerés Magyarország számára történelmi léptékű győzelmet jelent, különös tekintettel arra, hogy egy állami beruházást választott a világ legjobbjának a nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri. Az International Property Awards 25 éves történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó World's Best díjat. A Liget Budapest Projekt keretében Európa egyik legrégibb közparkja is megújul, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal, amit az épülő Néprajzi Múzeum most átvett díja is bizonyít. A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója a díj átvétele után azt mondta, hogy a díj nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A díj jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztés minőségének és az építészeti kultúra progresszív fejlődésének előmozdításában kulcsszerepet játszó magyar cégek képesek gyorsan reagálni az egyéni igényekre és mai folyamatokra, emellett az értékőrzésben is kimagaslóan teljesítenek.  

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}