Legkülönlegesebb téglaépületek 2018

Legkülönlegesebb téglaépületek 2018

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Templom, biomassza-erőmű, lakóház, múzeum és egy különleges művészlak is szerepel a Wienerberger Brick Award 2018 versenyén díjazott, természetes kerámiatéglát és -cserepet használó épületek között. A nemzetközi elismerésért 44 ország, közel 600 nevezett építészeti projektjét vizsgálta meg a szakértői zsűri.

wienerbergerbrickaward2018 720


Öt kategóriában hirdettek győzteseket a világ legkülönlegesebb és leginnovatívabb téglaépületeinek versenyén, a Wienerberger Brick Award 2018-on. A nyolcadik alkalommal megrendezett versenyen a független, szakmai zsűri a 44 ország, közel 600, téglát felhasználó építészeti projektje közül választotta ki az 5 kategóriagyőztes, köztük két nagydíjas, illetve a két különdíjas alkotást. A 34 ezer euró összdíjazású versenyen az „Otthon érzem magam” (Feeling at home), az „Együtt élünk” (Living together), az „Együtt dolgozunk” (Working together), a „Közösségi terek megosztása” (Sharing Public Spaces), illetve a tégla különleges, újszerű felhasználási módjait elismerő „Eredeti építészeti megoldások” (Building outside the box) kategóriájában mérettettek meg az épületek.

„Az idén versenybe szálló projektek kiemelkedő innovációikkal nyűgözték le a zsűrit. A merész és kreatív építészeti koncepciók mind a fenntartható és előremutató életterek kialakítását célozták, miközben az építészet legfontosabb igazodási pontját, az egyént tartották szem előtt” – mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG vezérigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen sok városi projekt ad választ társadalmi kihívásokra, a természetes, kerámia építőanyagok felhasználásával élhető tereket kialakítva” – tette hozzá.

A verseny egyik idei nagydíjasa, egyben az „Együtt élünk” kategória győztese a belgiumi Westkaai Towers 5 és 6 épülete lett, amely két épület egy nagyobb lakóprojekt részeként jött létre. A másik nagydíjat a bázeli Kunstmuseum kibővítése kapta, a svájci épület a „Közösségi terek megosztása” kategória első helyezettje is lett. A komplexum homlokzatát égetett téglából hozták létre, amelyeket azonban – nitrogén segítségével – a sárgás-vöröses árnyalat helyett szürkévé tettek. Az „Otthon érzem magam” kategóriában a zsűri az Atlas House épületét találta a legjobbnak. A Hollandiában, egy apró telekre tervezett, háromszintes lakóház kívül és belül is téglaborítást kapott. Az „Együtt dolgozunk” kategóriájában egy vietnámi műteremlakás remekelt. A Tropical Space tervezte Terra Cotta Studio elnevezésű épület egy kerámiaművész otthona és munkahelyeke, ahol a szokatlan homlokzati megoldás nemcsak megjelenésében, de a levegő átengedésével az épület hőmérsékletének szabályozásában is szerepet játszik. Az „Eredeti építészeti megoldások” idei nyertese a Värtan Bioenergy CHP erőmű Stockholmban, amely a világ legnagyobb, városi, biomasszán alapuló kogenerációs erőműve, hajlított homlokzatát pedig függőleges téglaelemek borítják. Különdíjat érdemelt a San Bernardo kápolna az argentin pampákon, amelynek atmoszféráját – vezetékes víz és elektromosság hiányában – kizárólag a napfény és a természet határozza meg, az épület előtti faoszlop árnyéka pedig napi egyszer egy keresztet formáz a falakon. A másik különdíjat a spanyolországi Vilanova de la Barca templomának felújítása érdemelte ki. A 13. századi épületet a spanyol polgárháború idején rombolták le, újjáépítése pedig, a tégla és a kerámiacserepek segítségével a történelmi épületszövet és a jelen innovatív megoldásainak sajátos összekapcsolódása.

Az idei verseny tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy – főként városi környezetben – az építészeti innováció, a vonzó, de egyben fenntartható lakó- és munkahelyek iránti igény egyre nagyobb, miközben a települések az épített környezet és az ott lakó emberek közötti harmónia megteremtésére is törekszenek. Az esztétikai, technológiai, minőségi és fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontok éppen ezért helyezik előtérbe az olyan, versenyképes árú és természetes építőanyagokat, mint az agyagból készülő kerámiatégla és -cserép.

bázeli Kunstmuseum

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ legjobb középülete az új Néprajzi Múzeum

A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerés Magyarország számára történelmi léptékű győzelmet jelent, különös tekintettel arra, hogy egy állami beruházást választott a világ legjobbjának a nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri. Az International Property Awards 25 éves történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó World's Best díjat. A Liget Budapest Projekt keretében Európa egyik legrégibb közparkja is megújul, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal, amit az épülő Néprajzi Múzeum most átvett díja is bizonyít. A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója a díj átvétele után azt mondta, hogy a díj nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A díj jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztés minőségének és az építészeti kultúra progresszív fejlődésének előmozdításában kulcsszerepet játszó magyar cégek képesek gyorsan reagálni az egyéni igényekre és mai folyamatokra, emellett az értékőrzésben is kimagaslóan teljesítenek.  

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}