Év háza 2017

Év háza 2017

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az „Év háza 2017” pályázat fődíját Dénes György építész vehette át a tervei alapján Balatonhenyén felújított lakóépületért, „A megújítás gondolatiságának példája"-ként. A fődíj mellett öt különdíj is gazdára talált a Baumit főtámogatásával megrendezett eseményen.

evhaza2017 720


Idén újabb 24 épület került az Év háza pályázat évről évre változó összetételű elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázat a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Városfejlesztők Országos Szervezete Egyesület védnökségével került kiírása. „Ebből az intenzív és túlzó ingerkörnyezetből (elektronikus világ, környezet, reklámok, divat) még mindig kiemelkednek az építészeti alkotások, amelyek így fokozottan hatnak ránk, éppen ezért azok megalkotásának felelőssége is növekszik. Ezért minden példamutató építészeti alkotásokat bemutató vagy létrehozó kezdeményezés fontos, hiszen ezzel felhívjuk a figyelmet az építészeti környezet és gesztusok jelentőségére!– mondta el Szoják Balázs építész, a díj kurátora, aki beszédével rámutatott az építészet mai hatására és annak jelentőségére.
„Az itt látható épületeknél fő szempontként megjelenik az energiahatékonyság, a kreatív homlokzatkísérlet, a hagyomány tisztelete és az új anyagok alkalmazása modern felületeken egyaránt. Ez mind-mind feladat a mi számunkra is” – mondta el Nagymányoki Cintia, a főtámogató Baumit Kft. marketingvezetője.
A pályázat filozófiája, hogy minden évben olyan építészek választhatják ki az Év házát, akiket a magyar társadalom és építész-társadalom elismer. Éppen ezért a szakmai szervezetek elnökei és az állandó zsűritagok mellé minden évben meghívást kapnak Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is. 2017-ben a 2016-ban Ybl Miklós-díjat kapott építészek vettek részt a zsűriben, ezáltal is emelve a pályázat színvonalát. A zsűri elnöke idén negyedik alkalommal Dévényi Sándor DLA építész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. Társelnökök Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora voltak. Az zsűri tagjai Tóth Balázs, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője, valamint Dr. Tóth Elek, a BME egyetemi docense, illetve a 2016-ban Ybl Miklós-díjat kapott építészek, Lantay Attila, Székesfehérvár város főépítésze és Viszlai József, Pro Architektúra díjas építész, Miskolc város egykori főépítésze.

Díjazott épületek – fődíj és különdíjak
A megújítás gondolatiságának szép példájaként az 500 000 forinttal járó Év háza fődíjat Dénes György kapta a Balatonhenyén felújított lakóházért. „Az elhasználódott, felismerhetetlenségig átalakított falusi ház telepítésében, tömegalakításában rejlő lehetőségeket kihasználva valósult meg az épület átalakítása. Növekmény mindössze a pince fölötti épületrész, a padlás kubaturájának integrálása és a légies tornác. A tervező tisztelettel kezeli az épített örökség értékeit, de a kötöttségeken belül merészen alakítja a mai kor igényeinek megfelelően az épületet, megteremtve ezzel a régi és az új egyensúlyát. Homlokzatképzése, a belső terek alakítása és berendezése példaértékű, kiváló példája a „megtartva megújítás” gondolatiságának.” – mondta méltató beszédében Dévényi Sándor DLA, a zsűri elnöke.

Különdíjak: a Magyar Építész Kamara különdíját Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnökétől Hőnich Richárd DLA vehette át soproni családi házának tervezéséért. A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját pedig Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke Papp Lászlónak adta át, egy Kapuváron található családi ház tervezéséért. A Hella Árnyékolástechnikai Kft. Esztétika különdíját Bognár Zsuzsanna adta át Kovács Csabának, egybudapesti család ház felújításáért. A Xella Magyarország Kft. Környezetbarát ház különdíját Kiss Gábor, a Xella Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója adta át Minusplus Generáltervező Kft. három munkatársának, Alexa Zsoltnak, Rabb Donátnak és Schreck Ákosnak,egy Leányfalun található nyaraló tervezéséért.
Az Internorm Ablak Kft. különdíját Monostori Gábor, az Internorm Ablak Kft. műszaki vezetője adta át a Benczúr Lászlónak, egy budapesticsaládi ház tervezéséért.

Az Év háza 2017 MÉK különdíját egy soproni családi ház („lebegő ház”) tervezője, Hőnich Richárd DLA kapta. „Ez a ház szerencsés csillagzat alatt született, a tervező – megrendelő – kivitelezői hármas láthatóan tökéletes összhangjában. A helyszín Sopron, az Alsó-Lővérekben a XIX. század végén épült ki a Villa sor, néhány akkori villa még ma is áll az utcában. Az épület háromszintes, de a lejtés miatt az utcáról csak kétszintesnek látszik, a legalsó szint csak a kert felől érzékelhető. A fogadóterasz kőlemezéről induló „fehér kocka” kilebeg a kert fölé, alatta a kertre nyíló nappali üvegdoboza. Az egyszerű tömeget és a négyvonalas alaprajzi kontúrt a különböző teraszok és lodzsák teszik izgalmassá. A lebegő kocka nem kelt nehéz hatást, a nagy sarokmegnyitások révén fellazul, az élét időnként csak az árnyékoló és intimitást adó matt üvegek éle rajzolja ki. A hűvös, fehér héjú testnek a lodzsáknál meleg fa bélése van. A kocka alatti üvegdoboz filigrán alumínium szerkezetű, a nappali tér a kert szerves része.
Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke

Év háza 2017 MÉSZ különdíjat Papp László kapuvári munkája kapta, az örökség és a tradíció finom találkozásaként. Papp László saját családi házának átalakítása, bővítése során személyes érzékenységgel viszonyul a feladathoz. Szabadon használja fel az örökség, a tradíció elemeit, azt a belső képességet, ami biztosíték a túlélésre, a fejlődésre, a keretek között tartott újításra. Megőrzi a főépület hagyományos, vakolt festett architektúráját, ám az új épületrészt, a régi gazdasági épületek analógiájára, „alárendelt” fa épületként jeleníti meg, mai minőségben. A tervezett funkciókat nem próbálja meg egy tömegbe belezsúfolni, hanem finoman tagolja két részre az épületet egy kis belső átriummal, megőrizve a szalagszerű hosszanti parasztház hagyományos kialakítását. Helyesen talált rá a korábbi beépítés nyomaira és őrzi meg a hagyományos falukép arányait és léptékét. Az épület egységes, mértéktartó és részleteiben is összhangra törekszik. A letisztult megjelenésű fehér falak, deszka oromzatok, a falnyílások, és a tető egyszerűsége magától értetődő módon idézi fel bennünk a hagyományos falusi lakóházak képét és ugyanakkor a kapuvári tradicionális építészet nyelvezetének koncentráltságát.”
Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke

További információ: www.evhaza.hu

Év háza 2017 Dénes György Balatonhenye lakóépület

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu