Frissült az Építési Piaci Prognózis

Frissült az Építési Piaci Prognózis

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A szó szerint hét szűk esztendő után a 2016-ban tapasztalt keresletnövekedés tartja lázban a piacot. Azok a cégek is komoly várakozással tekintenek az idei évre, amelyek tavaly még nem érezték a piacélénkítő intézkedések hatását. De vajon meddig tart mindez és vajon „eladjuk” 2019-ig a következő pár évet is? Ennek reális megítéléséhez kínál adatokat a makrogazdasági elemzésen alapuló Építési Piaci Prognózis, amelynek elkészült az idei frissítése.

frissultazepitesipiacipr2017 720


A néhány év után ismét kiadott hiánypótló anyag az elkövetkező évek építési piacának számszerű becslései mellett olyan trendek elemzésére is vállalkozik, amelyek az építőipari cégek középtávon gondolkodó és tervező vezetőinek döntéseit segíti. Ami a legfontosabb: a növekedés motorjaként az elkövetkező években a lakásépítést emeli ki, de előrejelzése szerint a konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan erős lesz, mint amit 2000-2009 között éltünk meg. Sőt, az őszi becsléseket finomra hangolva, a prognózis a felfutást még intenzívebbnek és sajnos még rövidebbnek várja.

Az építőiparban más iparágakhoz képest meglepően kevés hivatalos és megbízható adat áll rendelkezésre a jövő és a döntések megalapozott tervezéséhez. Az építőipari marketing szakérője, a Build-Communication megbízásából 2016 év végén ismét Varga Dénes közgazdász szakmai irányításával készült el a 115 oldalas hiánypóló tanulmány, amelynek frissítése (37 oldalon) a 2017. első negyedéves építési adatok megjelenése után készült el. Az új, tavaly őszihez hasonló terjedelmű anyag pedig 2017. novemberében várható.

Az EU támogatások hatékonysága alacsony lehet
Varga Dénes véleménye szerint ma Magyarországon a kormány gazdaságpolitikája határozza meg leginkább az építési piac jövőbeli lehetőségeit. „Ami a külföldről beáramló működő tőke szerepét illeti, annak hatása a magyar gazdasági növekedésre 1994-2007 között igen jelentős volt. Ma már viszont az uniós támogatások hatása jelentősebb. Az éves átlagban bejövő, mintegy nettó 1000 milliárd forint uniós támogatás akkor is jelentősen emeli az építési keresletet, ha azt alacsony hatékonysággal használjuk fel. Az uniós támogatások alacsony hatékonyságú felhasználásának negatív következményei meg inkább hosszabb távon jelentkeznek majd.” – hangsúlyozta a Világgazdaság Ingatlan konferenciájának előadójaként az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője, aki számos kormány építésügyi tanácsadó testületének tagjaként is dolgozott, most pedig másoknál pesszimistábban ítéli meg a lakásépítési konjunktúrát.
A prognózis gazdasági előrejelzése már a 2017-2019-es időszakra is pesszimistább, mint a kormány, vagy az MNB prognózisai: 2017-re 3,3 százalékos, 2018-ra 3,6 százalékos, 2019-re mindössze 1,9. 2020-ra pedig 1,2 százalékos GDP növekedést vár. Az építőipari teljesítmény értékét tekintve a prognózis a tavalyi mintegy 18 százalékos visszaeséshez képest idén 18 százalékos, 2019-ben ennél is magasabb, 20 százalékos növekedést valószínűsített. Viszont 2019-ben 2 százalék körüli, 2020-ban ennél is nagyobb, akár 10 százalékos visszaesésé is lehet. A lakásépítés volumenének bővülését idén 55 százalékra teszi az év végéig.

Még intenzívebb és még rövidebb felfutás
A lakásépítésben 2016-tól összességében négy, a korábbiakhoz képest jó évet harangozott be az óvatos előrejelzés. Ez most annyiban módosult, hogy az még intenzívebb lehet, ám a csúcspont nem 2019-ben, hanem már 2018-ban valószínűsíthető, akár 25 ezret megközelítő lakásszámmal. Ennek oka, hogy úgy tűnik, az élénkítő intézkedések jobban megmozdították a piacot, ugyanakkor a határidőhöz kötött kedvezményes ÁFA hatását ma már jobban meg lehet ítélni. Amellett viszont kitart Varga Dénes, hogy a gyors felfutás ellenére 2020-ban már ismét jelentős csökkenés várható a lakásépítésben, és a gazdasági növekedés viszonylag magas ütemét a kormányzati várakozásokkal szemben továbbra sem tartja fenntarthatónak.
A Prognózis az elkövetkező évekre konkrét lakásszámokat határozott meg. A 2017. évi frissítés a 2018-ig tartó időszakra megyénként ad kész lakások tekintetében becslést, régiónként viszont 2021-ig. A megyei szintű lakásszámok még részletesebb elemzése az őszi, új anyagban várható.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ legjobb középülete az új Néprajzi Múzeum

A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerés Magyarország számára történelmi léptékű győzelmet jelent, különös tekintettel arra, hogy egy állami beruházást választott a világ legjobbjának a nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri. Az International Property Awards 25 éves történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó World's Best díjat. A Liget Budapest Projekt keretében Európa egyik legrégibb közparkja is megújul, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal, amit az épülő Néprajzi Múzeum most átvett díja is bizonyít. A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója a díj átvétele után azt mondta, hogy a díj nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A díj jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztés minőségének és az építészeti kultúra progresszív fejlődésének előmozdításában kulcsszerepet játszó magyar cégek képesek gyorsan reagálni az egyéni igényekre és mai folyamatokra, emellett az értékőrzésben is kimagaslóan teljesítenek.  

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}